Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 6. szám - Dr. Pálos György: Szerzői jogunk a nemzetközi élet sodrában
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 99. évfolyam VI. 1994. december DR. PÁLOS GYÖRGY Szerzői jogunk a nemzetközi élet sodrában* 1. Az utóbbi időben a szerzői jog csendes és sima vízfelületét látszólag csak a jogszerűtlen használat cápái zavarták fel, különösen a kép- és hangszalagok, valamint a számítógépi programok területén. Nemcsak a közönség, de még a szakterületen dolgozók egy része sem vette észre, hogy a mélyben jelentős áramlatok indultak el, melyek egyre erősödnek, amelyek megváltoztatják, ha nem is a szerzői jog alapelveit, és a hagyományos rendszerek mellett teljesen új, a Berni Uniós Egyezmény (BUE) keretein belüli és annak megfelelő jogintézményi felépítések jönnek létre. Három olyan kérdéscsoporttal szeretnék foglalkozni, melyek közvetlenül vagy közvetve, de érezhető hatással vannak nemcsak a magyar, de nyugodtan állítható, hogy a nemzetközi szerzői jogra is. Ez vezetett a Szerzői jogi törvény (1969. évi III. tv. - a továbbiakban Szjt.) módosítására (1994. évi VE. tv. - a továbbiakban N.). A) A Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok között kötött Egyezmény a szellemi alkotások védelmére (Magyar Közlöny 1993. évi 173. sz. - a továbbiakban Egyezmény). B) Az 1993. évi XVII. törvény a büntetőjogszabályok módosításáról (a továbbiakban Btk.). C) Az Európai Unió legújabb lépései a szerzői jog fejlesztése és egységesítése irányában. ad A) 2. a) Az Egyezmény átfogja mind az iparjogvédelem, mind a szerzői jog területét. Kétségtelen, hogy amerikai részről a legfontosabb kérdés a termékoltalom magyarországi bevezetése volt, a szerzői jog területén az Egyezmény ilyen radikális változásokat nem eredményezett. Bevezetésként - talán zárójelben - megemlítendő, hogy az Egyezmény a „copyright” kifejezést használja, ami szó szerinti fordításban másolási jogot jelent. Az angol * Elhangzott az 1994. október 26-28-án Sopronban tartott „Aktuális Iparjogvédelmi Kérdések ’94” című konferencián. és az amerikai rendszer a másolási jogból fejlődött ki, és középpontjában a mű, a gazdasági érdek áll, míg az európai rendszerek (Urheberrecht, droit d’auteur, derecho del autor, diritto del’autore, szerzői jog) a szerző személyét helyezi a jogintézmény középpontjába. Az eltérés bizonyos különbségekre vezet, de a két rendszer nem „incompatibilis” így pl. a Berni Uniós Egyezményben az irányadó angol szöveg a „copyright”, az irányadó francia szöveg viszont a „droit d’auteur” kifejezést alkalmazza. A copyright rendszerben a gazdasági jellegű jogok dominálnak, az európai törvényekben jelentős súlya van a személyhez fűződő jogoknak. Az US A csatlakozása a Berni Unióhoz ugyan jelentős mértékben csökkentette az elvi-jogi, lényegében azonban nem annyira gyakorlati távolságot a két rendszer között, de csak a fontos - politikai - cél által megjelölt érdek alapján lehet elfogadni, hogy az ÜSA Copyright Act teljesen megfelel a BUE előírásainak. b) Inkább elvi jelentőségű az Egyezménynek az a rendelkezése, mely kimondja, hogy a Szerződő Felek kötelesek védelemben részesíteni a BUE 2. cikkében felsorolt műveket, valamint minden művet, amely már jelenleg ismert, vagy a jövőben ismertté válik. A hivatkozott cikk példálódzó jellegű felsorolást tartalmaz, de miután az 1971-ben jött létre, nem tartalmazza sem a számítógépi programot, sem a videoművet, nem szólva a teljesen új, a hagyományostól eltérő felhasználási módokat. c) Európában Magyarország volt az első ország, ahol a számítógépi programok (szoftver) jogi védelmét kimondó bírói ítélet (1972) után jogszabály erősítette meg annak szerzői jogi védelmét (19S3). A nagy európai államok csak 1985-ben hoztak ilyen törvényi rendelkezést. Az Európai Unióra (EU) a szoftver szerzői jogi védelme ma már kötelező. Az amerikai küldöttség ennek ellenére ragaszkodott ahhoz, hogy az Egyezmény kitérjen a szoftverre. A Szerződő Felek többek között kötelezettséget vállalnak, hogy védelemben részesítik a számítógépi programok minden fajtáját, ideértve az alkalmazási programot, az operációs rendszert, akár forrás, akár tárgyi kódba foglalva, és ezeket a BUE előírásai szerinti irodalmi művekként védik,
