Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 6. szám - Dr. Pálos György: Szerzői jogunk a nemzetközi élet sodrában
32 dr. Pálos György és ez a rendelkezés vonatkozik a számítógép által, vagy annak alkalmazásával létrehozott művekre is. A védelem kiterjed védett és nem védett adatok gyűjteményére, öszszeállítására, függetlenül a megjelenési formájuktól, ami lehet nyomtatás, gépi úton vagy más eszköz igénybevételével olvasható példány, ide értve az adatbankot, amenynyiben az szellemi alkotás eredménye és kiválasztása, koordinációja és feldolgozása ezen alapul [II. cikk (1) bek.]. A magyar Szjt. szempontjából a fenti kitételek teljesen feleslegesek. Egyrészt az Szjt. végrehajtási rendelete [9/1969/XII. 29. MM. sz. Vhr. 1. § (1) bek.] felsorolása kifejezetten megemlíti a számítógépi programot és a hozzá tartozó dokumentációt (szoftver), másrészt a magyar szerzői jog értelmében nemcsak az egész mű - ezt a Legfelsőbb Bíróság Pf. III. 20. 197/1985. sz. ítéletében meg is erősítette hanem a mű eredeti jelleggel rendelkező része is védelem alatt áll, a mű fajtájától, megjelenési formájától, rögzítésétől függetlenül. Az adattár védelmét pedig a Vhr. 3. §-a mondja ki, melynek értelmében az egyéni, eredeti jelleggel rendelkező átdolgozás, feldolgozás vagy fordítás védelmét kimondó szakasz [Szjt. 4. § (2) bek.] rendelkezéseit a számítástechnikai eszközökkel működtetett adattárra is alkalmazni kell. d) Az Egyezmény érdemi változást eredményezett viszont a szabad felhasználás egyik esetében. Az Szjt. 18. § (2) bek. értelmében ugyanis a szabad felhasználás körébe tartozik a mű egyes példányainak kölcsönzése is. Nyilvánvalóan teljesen más gazdasági következménye van, ha egy könyvet, folyóiratot kölcsönzők, és teljesen más eredményre vezethet, ha egy számítógépi programot adok kölcsön, amit pillanatokon belül komoly ráfordítás nélkül le lehet másolni. Az Szjt. 18. §ának új (2) bekezdése értelmében „. ..a mű egyes példányainak haszonkölcsönbe adása - a számítógépi programok kivételével és a (3) bekezdésben foglalt korlátozással - a szabad felhasználás körébe tartozik”. Számítógépi programot tehát csak akkor lehet kölcsönözni, ha ehhez a jogtulajdonos hozzájárult. Véleményem szerint tulajdonképpen erre a rendelkezésre sem lett volna szükség, hiszen a 18. § (1) bekezdése kimondja, hogy nyilvánosságra hozott műről csak akkor lehet másolatot készíteni, ha az nem szolgálja sem forgalomba hozatal, sem jövedelemszerzés célját, és a szerző jogos érdekeit egyébként sem sérti. A szoftvert nem intellektuális élvezetből szokták lemásolni, sokszorozni. Ez a módosítás tehát nem volt szükséges, de nem is árt. Ugyancsak az új 18. § rendelkezik arról, hogy a filmalkotások és más audiovizuális művek, valamint a hangfelvételekben foglalt művek példányainak haszonkölcsönbe adása csak a költségvetési szervként működő nyilvános könyvtárakban minősül szabad felhasználásnak [(3) bek.]. e) Az Egyezmény több olyan rendelkezést is tartalmaz, melyek nyilván az USA-fél szempontjából fontosnak tűntek, magyar szempontból viszont jogszabály-módosítási következménnyel nem jártak. így az Egyezmény előírja, hogy a Szerződő Felek tiszteletben tartják a szerzők személyhez fűződő jogait úgy, ahogy azt a BUE előírja. Az Szjt. a személyhez fűződő jogok területén több jogot biztosít, mint amennyit a BUE megkövetel, így módosításra tehát nem volt szükség. (A BUE 6bls cikk két személyhez fűződő jogot követel meg: a le droit ä la paternité-t, a szerzőség elismerését, valamint a le droit au respect de l’oeuvre-t, a mű sérthetetlenségének követelményét. A megváltoztatás nem lehet sérelmes a szerző becsületére és hírnevére.) Az Szjt. ennél továbbmegy, nemcsak a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes megváltoztatást tiltja, a 10. § értelmében ugyanis a szerző személyhez fűződő jogát sérti művének minden jogosulatlan megváltoztatása vagy felhasználása. „Tehát személyhez fűződő jog megsértését jelenti nemcsak a jogosulatlan megváltoztatás bármilyen módon, hanem az engedély nélküli felhasználás is, ami általában vagyoni jogot is sért.” Az Szjt. továbbá a személyhez fűződő jogok körébe sorolja a nyilvánosságra hozatal, a visszavonás és a további felhasználás megtiltására vonatkozó jogot is, tehát lényegesen szélesebb körű, mint a BUE-ben előírt minimum. f) Az Egyezmény kitér a kényszerengedélyre is, és kötelezővé teszi a jogdíj kifizetését kényszerengedély esetén. A magyar szerzői jogban kényszerengedély van is, meg nincs is. Az Szjt. 24. § (1) bek. értelmében „...ha a szerző jogutódja a már nyilvánosságra hozott mű további felhasználásához hozzájárulását alapos ok nélkül megtagadja, a hozzájárulást - amennyiben nemzetközi egyezménybe nem ütközik - társadalmi érdekből a bíróság ítélete pótolhatja”. E rendelkezésből következik, hogy élő szerző művére kényszerengedély nem adható. Miután a számítógépi programok erkölcsi kopása még a szabadalmazható találmányokénál is sokkal gyorsabb, a gyakorlatban a kényszerengedély igénybevételének lehetősége elenyésző, nincs tudomásom arról, hogy Magyarországon szerzői jogi kényszerengedély megadására került volna sor. A kényszerengedély megadásának azonban nem a szerző halála az egyetlen feltétele: csak már nyilvánosságra hozott mű képezheti kényszerengedély tárgyát, és csak akkor, ha a jogutód alapos ok nélkül tagadja meg a hozzájárulást, és a bíróságnak még a társadalmi érdek fennállását is vizsgálnia kell. A kényszerengedély jogi lehetősége tehát gyakorlati jelentőséggel alig bír. Az Egyezmény által megkövetelt díjazási kötelezettséget pedig az Szjt. 24. § (2) bek. írja elő. 3. a) Az Szjt. módosítása az Egyezmény következtében lehetőséget adott arra is, hogy Magyarország teljesítse egy másik nemzetközi kötelezettségét, mely az Európai Unió és Magyarország között kötött megállapodásból fakad. E kötelezettség teljesítéseképpen Magyarország aláírta az előadóművészek, hangrögzítők, rádiós és televíziós szervezetek védelmére létrejött Római Egyezményt (1961). * * 4/1994. II/11. sz. Országgyűlési Határozat (MK 1994/17)
