Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 6. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi rendszerhez
18 dr. Bendzsel Miklós- a felső irányítás szakmai hatékonyságának növelése a hármas (elnök, ügyvezető és jogi helyettes) vezetői együttműködés révén,- tagoltabb főosztályi szervezet létrehozása a szakmai feladatok ellátása érdekében, ugyanakkor egységes hatósági infrastruktúra biztosítása, valamint- néhány nevesített tevékenység és a szervezeti arányosítás eszközeivel változatlan méretek mellett a színvonalasabb feladatellátás biztosítása. A technikai fejlődés és az ipaijogvédelem oltalmi funkciójának tárgykör és jelleg szempontjából való rohamos gazdagodása a szabadalmi engedélyezési terület műszaki tagolásához vezetett: a Mechanikai és Villamosági, a Kémiai és Biológiai, illetve a Gyógyszeripari Szabadalmi Főosztályok - a nemzetközi tapasztalatokkal is összhangban - számottevő önállóságot, illetve megkülönböztetett átmeneti feladatokat hordoznak. Az OTH Iparjogvédelmi Ügyviteli Főosztálya valamennyi jogintézményre kiterjedő (szabadalmak, ipari és használati minták, védjegyek és eredetmegjelölések, topográfiák) egységes ügyviteli, lajstromozási, nyilvántartási rendet alakít ki. Ellenőrzési, ügyvitelfejlesztési, szabadalmi hatósági újdonságvizsgálati és ügyfélszolgálati funkciók kaptak önálló működési lehetőséget. A modern iparjogvédelmi hivatalokban a hatósági publikációk és tájékoztatás, a belső és külső dokumentációs és információs szolgáltatások, a hatósági újdonságvizsgálatok módszertani fejlesztése és oktatása, valamint az igen összetett számítástechnikai ügyviteli, levelezési és nyilvántartási feladatok támogatása egységes szervezeti keretek között végezhetők a leghatékonyabban. Az OTH egy évtizednyi tapasztalata igazolja ezt az elvet: a Szabadalmi Információs Központ (SZIK) a letéteményese e feladatoknak és motorja az infrastrukturális és gondolkodásmódbeli modernizációnak. Sikeresen megújítva a korábban heterogén színvonalú és központi vezetői akarat hiányában egyenlőtlen fejlettségű szervezetet, a korszerűsített hivatali struktúrát összefoglaló Szervezeti és Működési Szabályzat 1994. H. negyedévben lépett hatályba. E folyamatokkal egyidejűleg sikeresen lezáródtak az érdemi hatósági engedélyezési tevékenység módszertani útmutatójának szerkesztési és nyilvános közreadási munkálatai; megteremtődtek a folyamatosan gondozott ügyrend és tartalmi előírások publikus létének követelményei. 48. Az Országos Találmányi Hivatal Modernizációs Tervének harmadik fő iránya az elhelyezési és technikai infrastrukturális megújulás biztosítása. Kiemelt jelentőségű program tárgya a Hivatalnak közel fél évszázada otthont adó épület öt évig tartó, működés közbeni felújítása, amit 1994. Hl. negyedévének végére sikerült a jóváhagyott kereteken belül maradva befejezni. A korábbi kényszerű társbérletek, a források és a külső segítség hiánya a bővülő feladatokkal szemben a helyhiány és a pusztuló környezet zsákutcájába vezettek. Végül a hivatali eltökéltség és forrásteremtő takarékosság, valamint 1989 óta három kormányzat egyetértő anyagi támogatása vezetett először az emeletráépítés sikeres végrehajtásáig 1992-ben, majd az épület teljes rekonstrukciójához, beleértve a funkcionális helyreállítást, a korszerűsítést és az egész épületre kiterjedő számítástechnikai hálózat kiépítését. A századunkkal csaknem egyidős régi-új épület földszintje klasszikus hatósági funkcióknak ad otthont (iktatás, ügyvitel, irattár, lajstrom, postázó). Az újonnan birtokba vett első emeleti szint nagy adósságot törleszt: végre méltó környezetben látogathatja minden belső és külső érdeklődő az Iparjogvédelmi Szakkönyvtárat; a legfrissebb szabadalmi dokumentumok, a teljes épületre kiterjedő online - és optikai lemezes hálózati rendszer - és számítógépes központi iparjogvédelmi nyilvántartás támogatják innen a Szabadalmi Információs Központ alapos tájékoztató tevékenységét. Végül a D-IV. emeletek egységes kialakítása - döntően a hatósági elbíráló munka szolgálatában - a célszerűség és az épület eredeti szerkezetének összhangjára törekedett. Megőrzött rangú tanácskozó helyiségek, a magyar műszaki múlt kiemelkedő alkotóinak és életművüknek szentelt nyilvános kiállítások, színvonalas kommunális és közösségi terek hivatottak ösztönző légkört teremteni az itt dolgozóknak és a látogatóknak egyaránt. A szabadalmi hivatalok világszerte önfinanszírozók; feladataik ellátására mindig fedezetet kell biztosítani, s ezt saját közvetlen bevételeikből érik el - így van ez Magyarországon is. Az OTH olyan sajátos államigazgatási intézmény, amely a tevékenységéért őt megillető igazgatási szolgáltatási díjakból gazdálkodik, állami támogatás nélkül. Az épületrekonstrukció volt az egyetlen jelentős kivétel: a folyó áron 360 millió Ft-ba kerülő öt éves folyamat (amelyhez 70-70 millió Ft ÁFA, illetve „társbérlői” területmegváltás is tapadt) mintegy felét a kormányzat biztosította. A technikai infrastruktúra fejlesztésében a hatósági újdonságvizsgálati és publikációs kötelezettségek nemzetközi színvonalának állandó emelkedése határozza meg az irányokat és a kívánatos ütemet. A jövőre 100. évfolyamába lépő „Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő” hazánk legterjedelmesebb hatósági közlönye és leggazdagabb műszaki tartalmú tájékoztató periodikája. A Hivatal ügyviteli rendszeréből elektronikusan szerkesztett közlöny az egyes iparjogvédelmi oltalmi fajtákra érvényes törvényi előírásoknak megfelelő részletességgel végigkíséri minden egyes bejelentés, majd oltalom alá helyezett alkotás sorsát. Kéthavonta „Iparjogvédelmi Szemle” címen elméleti-módszertani folyóirat - melléklet - egészíti ki. A Hivatal Szabadalmi Tárának csaknem 18 milliós dokumentumtömege és az Iparjogvédelmi Szakkönyvtár 1994 végére - hosszú hányattatás után - legalább részben révbe jut. A Könyvtár, illetve közel 2 millió szabadalmi leírás székházi elhelyezése ideális; a nyilvános gyűjte
