Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 6. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Magyarország csatlakozása az Európai Szabadalmi rendszerhez
Magyarország csatlakozása az európai szabadalmi rendszerhez 17 állapodásban ölt testet. Hasonló Modernizációs Tervet készítettek a lengyel, a cseh és szlovák, a bolgár, majd a román hivatallal együttműködve. Amint azt a 18. pontban foglaltak bemutatják, időközben az EPO „öntevékeny” támogatási programja a brüszszeli PHARE RIPP-program keretében kiszélesedett, s mintegy „önálló életre kelt”. Miközben a RIPP központi előírások szerinti, féléves futamidejű operatív programjai 1992 végétől zajlanak, az Európai Szabadalmi Hivatal évi 5-6 témakörben, jelentős anyagi segítséget is mozgósítva, speciális ( s egymás számára kevéssé átlátható) országprogramjait is folytatja. A legfontosabb eredményeket és támogatási tételeket az OTH felkészülési stratégiájához illesztetten célszerű felvillantani; magának a Modernizációs Tervnek az első három éves működéséről az EPO és az OTH elnökei 1994 decemberében tartandó találkozójukon vonnak mérleget. 46. Az Európai Megállapodás előírja, hogy a hatálybalépéstől számított ötödik év (1996) végére Magyarország a Közösségben érvényesülő szellemi tulajdonjogi védelemhez hasonló szintű védelmet biztosítson (65. cikk). Ebből a rendelkezésből nem csak az következik, hogy szükséges a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogszabályok és ezen belül hangsúlyozottan a hatályos szabadalmi törvény reformja (a jogszabályi reform ütemezését a már jelzett 3433/1993. számú Kormányhatározat szabja meg), hanem az is, hogy a hatósági vizsgálat olyan színvonalú legyen, amely az EPO által engedélyezett szabadalmakhoz hasonló minőségű szabadalmakat eredményez. Különösen fontossá válik ez az igény a csatlakozást követően, amikor a külföldi jogosultak szabadalmi bejelentéseit várhatóan túlnyomó többségben az EPO, a belföldi bejelentőkét pedig dominánsan a nemzeti szabadalmi törvény alapján az OTH fogja elbírálni. A hazánkban kialakult, nemzetközileg is jegyzett és közel százéves tapasztalatra támaszkodó szabadalmi tevékenység az Európai Szabadalmi Egyezményhez való csatlakozással olyan kihívásnak néz elébe, amely alapvető, gondolkodásmódbeli és infrastrukturális átalakítást igényel. A szabadalmi engedélyező munka lassan háttérbe szorul, és előtérbe kerülnek az engedélyezett kizárólagos jogokkal kapcsolatos tevékenységek, amelyeken belül várhatóan nagy szerepe lesz a szabadalmi információ üzleti alapon történő terjesztésének. Ez utóbbi azzal áll összefüggésben, hogy a szabadalmak nemcsak védik a találmányokat, hanem ismertté teszik azokat a műszaki ismereteket is, amelyek a találmányok hátterében állnak. A szabadalmi információhoz való jobb hozzáférés a felesleges párhuzamos kutatási és fejlesztési tevékenységek körét szűkíti, valamint elősegíti a különböző műszaki és gazdasági potenciállal rendelkező vállalatok együttműködését, amelynek formái az egyszerű licencadástól a közös kutatáson és fejlesztésen keresztül a kereszt-licencia megállapodásokig terjedhetnek. Az OTH-nak mintegy 80 műszaki és természettudományi egyetemeken oklevelet szerzett, felsőfokú iparjogvédelmi képesítésű, jó idegennyelv-tudású (a nyelvvizsgák száma közel 100) szabadalmi elbíráló és újdonságvizsgáló munkatársa van. Az elbírálók kiváló szakmai áttekintéssel, ugyanakkor a feltalálók irányában nyitottan végzik munkájukat. Tevékenységüket szolgálatnak tekintik, és a gyakorlati elbírálói munkában szerzett tapasztalataik jól hasznosíthatók a szabadalmi jogalkotásban is. A Modernizációs Terv elsődleges célja a Hivatal szakembereinek európai színvonalú és tudástartalmú továbbképzése; ennek szolgálatában 1991-1994 között (csökkenő éves volumenben) összesen 270 „ember-héf’-nyi külföldi tanulmányutat, illetve szaktanfolyamot szervezett az EPO a magyar hivatal műszaki, jogi és informatikus szakemberei részére. Ebből 192 „ember-hét” szolgálta összesen 32 fő 6 hetes, angol vagy német nyelvű érdemi vizsgálati és újdonságkutatási továbbképzését; ehhez kapcsolódva dokumentációs-információs tanulmányúton 10 fő 24 héttel, jogi továbbképzésben 6 fő 18 héttel, illetve elektronikus kutatási módszerekkel 10 fő 13 héttel „szerepelt". Vezetési, ügyvitelfejlesztési, alkalmazott iparjogvédelmi (licencjog, bírósági fórumok, termékszabadalom, védjegyhatósági munka) tréningek és tanfolyamok gazdagították a teljes egészében EPO- és PHARE-keret terhére szervezett továbbképzési programot. A korszerű európai szabadalmi vizsgálati módszerekkel és eszközökkel az EPO keretében és az EPC tagországainak nemzeti hivatalaiban való ismerkedés és a tudásbázis elsajátíttatása nagyszabású itthoni idegen nyelvi angol, német, francia (szakmai) képzési programmal egészült ki. E tanulási folyamat - változó súlypontokkal - bizonnyal szervezett keretek között folytatódhat 1996-ig. 47. A Modernizációs Terv második - a látványos akciók mögé rejtett, de nem kevésbé fontos - fejlesztési célja az OTH szervezeti kultúrájának és hatékony működésének korszerűsítése. Ez a tevékenység döntően belső forrásokból, igényes önelemzéssel és következetes célkitűzésekkel valósulhat meg; végrehajtására 1993. évi kezdettel került sor és valójában le nem zárható folyamatként kell megvalósítani. A hatékony hivatali szervezet kialakítása és működtetése érdekében az elmúlt év szeptemberétől ügyvezető elnökhelyettes felügyeli a hatósági és információs, a gazdasági és igazgatási, illetve iparjogvédelmi ügyviteli tevékenységek szervezeti-módszertani megújítását és látja el a Hivatal operatív irányításával összefüggő vezetői feladatokat; jogi elnökhelyettes irányítja az iparjogvédelmi jogalkotó és hatósági jogalkalmazási tevékenységet, illetve felügyeli a Hivatal innovációs támogató és szervezési munkáját. Az 1994. január 1-jétől érvényes új szervezeti rend legfontosabb ismérvei:
