Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)

1994 / 4. szám - Dr. Bacher Vilmos: A szabadalomból eredő jogok érvényesítésének előmozdítása

Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 99. évfolyam IV. 1994. augusztus DR. BACHER VILMOS A szabadalomból eredő jogok érvényesítésének előmozdítása I. A szabadalmi törvény várható közeli reformjának előké­szítése ráirányítja a figyelmet a szabadalombitorláson ala­puló igények érvényesítésének előmozdítására, különösen az ideiglenes intézkedés és az előzetes bizonyítás szabá­lyozásának a kérdéseire. A hatályos szabadalmi törvény sem az ideiglenes intéz­kedésre, sem az előzetes bizonyításra nézve speciális ren­delkezést nem tartalmaz, így a joggyakorlat a polgári jog és polgári eljárási jog általános rendelkezései alapján ren­delkezésre álló jogi eszközök keretei között alakult ki. Dr. Vida Sándor az Iparjogvédelmi Szemlében „Bírósá­gi ideiglenes intézkedés iparjogvédelmi ügyekben az NSZK, az USA és Nagy-Britannia jogában” című tanul­mánysorozatában a szabályozások elemző ismertetését tárta elénk.(1) E tanulmányok alapján megállapítható a jelentős eltérés a hazai jogi helyzet és a fenti országokban az elmúlt évtizedekben bekövetkezett jogfejlődés között. A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítésére szóló, Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai Egyez­mény kihirdetéséről szóló 1994. évi I. tv. 65. cikke értel­mében Magyarország tovább javítja a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogok védelmét, hogy az Egyez­mény hatálybalépésétől számított ötödik év végére a Kö­zösségben érvényesülő védelemhez hasonló szintű védel­met biztosítson, ideértve az ilyen jogok érvényesítéséhez szükséges hasonló eszközöket is. A 68. cikk nevezi meg azokat a területeket, ahol a jogszabályok közelítése különösen szükséges, megjelölve ezek között a szellemi tulajdonjog területét is. Az Egyezmény értelmében tehát mind a szellemi tulaj­donjogok védelmének, mind az ilyen jogok érvényesítésé­hez szükséges eszközöknek a biztosítása törvényi kötele­zettségünk. Mind az ideiglenes intézkedés, mind az előzetes bizo­nyítás a szabadalmi jog érvényesítését előmozdító olyan eszköz, amelynek megfelelő szabályozása nélkül a szaba­dalomból eredő jogok védelme nem tekinthető biztosí­tottnak. A szabadalmi perek nálunk — akárcsak a világ bármely részében - évekig elhúzódó eljárások. Az igények elhúzódásához hozzájárulnak a védekezésként az alpere­sek által gyakran kezdeményezett megsemmisítési eljá­rások. A szabadalmi jog, mint monopolhelyzetet adójog addig ér valamit, amíg ezt a monopolhelyzetet ki lehet kény­szeríteni. E kizárólagos jog biztosítja a szabadalmas részé­re kutatásai, befektetései és beruházásainak a megtérülé­sét. Kevés marad számára az adott szabadalomból folyó előnyből az alkotásait bitorló versenytársakkal szemben, ha gyorsan nem tudj a őket a piacról kiszorítani. Atöbbévig elhúzódó per ehhez nem nyújt kellő jogsegélyt, csak az azonnal végrehajtható intézkedésnek van ereje. A techni­kai fejlődés üteme mellett a szabadalomból eredő tényle­ges előnyhelyzet általában sokkal rövidebb, mint az oltal­mi idő. Nem kompenzálja az azonnali eltiltást a kártérítés lehetősége. A bitorló által elért gazdagodás mértéke, vala­mint a jogosult kára, melyeknek bizonyítása a jogosultat terheli, nehezen megállapítható, nehezen bizonyítható és kérdéses, hogy évek elmúltával a megítélt összeg végre­hajtható-, behajtható-e. Olyan szabályozás szükséges tehát, amely egyrészt a szabadalmasnak gyors jogvédelmet nyújt, másrészt megfelelő intézkedéseket tartalmaz, nehogy e jog gya­korlása visszaélésekhez vezethessen, ezért megfelelő garanciákkal biztosítja az ellenérdekű fél érdekét, jog­­biztonságát. A fenti álláspont kiemelése mellett iparkodom összeha­sonlítani a szabályozás hazai helyzetét az elmúlt évtize­dekben kialakult nemzetközi tendenciákkal és az ezen összehasonlítás alapján a szükséges következtetéseket le­vonni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom