Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)

1994 / 4. szám - Dr. Petzné Dr. Stifter Mária: A biotechnológiai tárgyú találmányok megvalósíthatóságáról

18 Dr. Petzné dr. Stifter Mária Az eljárás megvalósíthatósága érdekében felhasznált törzsek, illetve plazmidok hozzáférhetőségét igazolni kell, vagy deponálási iratot kell benyújtani, illetve részletesen ismertetni kell az előállítás módját, vagy meg kell adni az azt tartalmazó irodalmi helyet. Ezután felsorolásra kerültek a törzsek és plazmidok. A Hivatal a következők tekintetében utasította el a be­jelentést a bejelentő nyilatkozata után. Az indokolás szerint a felhívásra benyújtott leírás to­vábbra sem felelt meg a jogszabályi rendelkezéseknek, mert a példák nem tették lehetővé, hogy azok alapján szakember a találmány tárgyát megvalósítsa:- az egyes eljárási lépések nem voltak részletesen leírva és gyakran csak általános kifejezések szerepeltek a konkrét lépések helyett;- az enzimes lépések - különösen a részleges emésztésre vonatkozóak -, a reakció körülményei nem voltak is­mertetve; a leírásban közölteket nem fogadta el az OTH, mert a részleges emésztések végeredménye nagymértékben függ az alkalmazott körülményektől;- bizonyos esetekben hiányzott a fragmens elkülönítésé­nek, illetve a szelekció módjának az ismertetése; a gélelelktroforézisre való utalást nem fogadta el a Hiva­tal, mert az elkülönítendő fragmens azonosítási módját nem ismerve, szakember nem képes megfelelő DNS- darab felismerésére és elkülönítésére;- két kiindulási plazmid deponálási irata hiányzott, és ezek előállítási eljárása nem volt a leírásban megfele­lően ismertetve. A bejelentő megváltoztatási kérelmében kifejtette, hogy a leírás az eljárási lépések megvalósításának részletes tárgyalásánál tartalmazza az alkalmazott vektor előállítá­sát. a DNS-fragmensek szintézisét és kombinációját, a szintetizált DNS-fragmens beépítésének módját és a bio­lógiai aktivitás meghatározását. A bíróság a Hivatalt új eljárásra és új határozathozatalra utasította. Azt azonban a bírósági végzés indokló része is megállapította, hogy a leírás és a példák számos pontatlan­ságot, a vektorok előállítására vonatkozó eljárási lépések számos hiányosságot tartalmaznak. Ezt követően a Hivatal a bejelentést ismételten meg­vizsgálva megállapította, hogy az elutasítás alapját képező kifogásokat a bejelentő a bírósági eljárás során javított leírásoldalakkal próbálta elhárítani. Ez azonban csak rész­ben sikerült, amennyiben a bejelentésben szereplő példák, a bírósághoz benyújtott javított oldalak ellenére, továbbra sem tették lehetővé, hogy azok alapján egy átlagos szak­ember a találmányt megvalósíthassa. A leírás egyes helye­in a megvalósításhoz elengedhetetlenül szükséges infor­mációk továbbra is hiányoztak. Több helyen kimaradtak eljárási lépések, a megfogalmazás pedig sok helyen elna­gyolt. A bejelentőnek meg kellett volna adnia a megfelelő fragmens elkülönítésének, illetve szelekciójának a módját. A Hivatal tisztában van azzal, hogy ezt többféle módszer­rel is el lehet végezni, azonban a példák egy-egy konkrét megvalósítási módot kell hogy leírjanak, így azokban szerepelnie kell ezeknek a lépéseknek is. Ezenkívül meg kellett volna adni a megfelelő fragmens azonosításának módját is. Ezen a Hivatal azt érti, hogy például nem elegendő közölni, hogy a fragmentumot kiválasztjuk, mi­vel a fragmentum ez alapján az oldatban nem azonosítható, hanem azt is meg kell adni, hogy mely fragmentumot és hogyan választjuk ki. Az ilyen típusú problémák a biotechnológiai tárgyú bejelentéseknél nem ritkák. Természetesen a Hivatal más­képp ítél meg egy 1985-ös elsőbbségű, és másképp például egy 1990-es elsőbbségű bejelentést a találmány tárgyának a leírás alapján történő megvalósíthatóságának a megíté­lésénél. Szeretnék még egy pár szót a deponálásról szólni. A mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából törté­nő letétbehelyezésének nemzetközi elismerését, ezáltal a feleslegesen ismételt deponálások elkerülését szolgálja a WIPO (Szellemi Tulajdon Világszervezete) keretén belül 1977-ben létrejött és 1980-ban módosított Budapesti Szerződés. Eszerint a szerződő államok, amelyek a szaba­dalmi eljárás céljából a mikroorganizmusok letétbe helye­zését megengedik vagy megkívánják, erre a célra érvényes­nek ismerik el egy mikroorganizmusnak egy nemzetközi letéteményes szervnél történő letétbehelyezését. Ez az elismerés magában foglalja a letétbehelyezés helyének és időpontjának az elismerését, amint azt a nem­zetközi letéteményes szerv megjelöli, továbbá annak a ténynek az elismerését, hogy az, ami mintaként kiadásra kerül, a letétbe helyezett mikroorganizmus mintája. Bizto­síték nincs rá, de a technika állásának ismeretében való­színűsíthető, hogy a mikroorganizmusok e célból, tulaj­donságaikat megőrizve, a szükséges időn keresztül fenntarthatok. A letéti helynek tudományos szempontból elismert intézménynek kell lennie. Hazánk 1980 óta tagja a Budapesti Szerződésnek. Magyarországon mikroorganizmust a Kertészeti Egye­temen lévő Mezőgazdasági és Ipari Mikroorganizmusok Magyar Nemzeti Gyűjteményében lehet letétbe helyezni. A deponálással kapcsolatban szeretném a figyelmet még két szempontra felhívni. Egy új mikroorganizmus felhasználásán alapuló találmány megvalósításához szükséges feltételek általában sok helyen megvannak, így könnyen hasznosíthatók a törzsgyűjteményből kiadott kultúrák. Sokan ezért helytelennek tartják kiadni a beje­lentéssel kapcsolatos iratok nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg egy ebben érdekelt harmadik félnek a mikro­organizmus törzset, mert ez visszaélésekre ad módot. Az Európai Szabadalmi Hivatalnál ezért szóba került, hogy a letétbe helyezett mikroorganizmus törzsek felszabadítását a szabadalom megadásáig csak a szakértőre korlátozzák. A másik szempont az, hogy a Budapesti Szerződés nem szabályozza a biotechnológiai tárgyú találmányok esetén a mikroorganizmusok mellett a növényi és állati sejtek, gének, plazmidok, növényi magvak vagy állati embriók letétbehelyezésének a kérdését. Ez a feladat még megol­dásra vár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom