Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)

1994 / 4. szám - Dr. Petzné Dr. Stifter Mária: A biotechnológiai tárgyú találmányok megvalósíthatóságáról

A biotechnológiai tárgyú találmányok megvalósíthatóságáról 17 Egy másik esetben egy 1985-86-os elsőbbségű, a Hiva­talunkba 1986-ban bejelentett találmány tárgya eljárás fúziós fehérjék előállítására. A találmány megvalósítható­ságát biztosító plazmidokat a bejelentő olyan szabadalmi leírásokra való hivatkozással ismertette, melyek 1987 kü­lönböző hónapjaiban kerültek nyilvánoságra. A Hivatal felhívta a bejelentőt a köz számára való hozzáférhetőségnek a bejelentés napját megelőző igazolá­sára. Amennyiben a pótolt adatok az elsőbbség napja és a magyar bejelentés napja közé eső, a köz számára való hozzáférhetőséget igazolnak, a bejelentő a bejelentési na­pot és az elsőbbséget megőrizve, szabadalmi oltalmat kap. Azonban elképzelhető, hogy a bejelentő a bejelentés nap­jánál korábbi hozzáférhetőséget nem tud igazolni, ezen esetben csak a nyilvosságra jutás napját tudja az eredetihez képest későbbi bejelentési napként a Hivatal elfogadni. Ekkor a bejelentő elveszti az elsőbbségét, és az eredeti magyar bejelentési napot. Az új bejelentési napot megelő­ző időszakra kiegészítő újdonságvizsgálatra is szükség van, mert a szabadalmi bejelentés alapján történt újdon­ságvizsgálat az elsőbbséget megelőző időszakra vonatko­zott. Az elsőbbségi nap és a későbbi bejelentési nap között pedig felmerülhetett újabb újdonságrontó adat. Mikroorganizmus törzs felhasználásán alapuló találmá­nyoknál általában nehéz annak az eldöntése, hogyan lehet a találmány tárgyának a leírás alapján történő megvalósít­hatóságát lehetővé tévő, kellően részletes leírást elkészíte­ni. Hogyan lehet ennek a követelménynek eleget tenni, ha a találmány tárgya egy új, genetikailag módosított mikro­organizmus felhasználásán alapuló eljárásra vonatkozik. Az előzőekben leírtak alapján elegendőnek tartjuk a mik­roorganizmus letétbehelyezését egy nemzetközileg elis­mert törzsgyűjteményben, a deponálási szám és időpont a leírásba történő beiktatásával. A bejelentőnek azonban a leírásban a lehető legkimentőbb módon jellemeznie kell az új mikroorganizmus törzset. Ha nem genetikai úton módosított új mikroorganizmusról van szó, a bejelentőnek meg kell adnia a mikroorganizmus rendszertani, morfoló­giai és fiziológiai tulajdonságait is. Természetesen vannak esetek, amikor a letétbehelyezés nem szükséges. így például, ha a köz számára általánosan hozzáférhető mikroorganizmusról van szó. Az olyan eljá­rások esetén sem kell a hozzáférhetőséget letétbehelyezés­sel biztosítani, amelyek megvalósíthatósága nem egyetlen fajra korlátozott. Ez érvényes azokra a találmányokra is, kilépve a biotechnológiai tárgyú találmányok köréből, amelyeknél berendezésekről vagy élelmiszeripari eljárá­sokról van szó, és amely esetekben különböző mikroorga­nizmusok is használhatók. Ekkor azonban a találmány nem egy specifikus mikroorganizmus kiválasztásán vagy annak specifikus tulajdonságán alapul. A találmány meg­valósíthatóságát biztosító azon mikroorganizmusok hoz­záférhetőségét, amelyeken a kiviteli példák alapulnak, ezen esetben is biztosítani kell. Az Európai Hivatal joggyakorlata szerint nem kell olyan mikroorganizmusokat sem letétbe helyezni, ame­lyek a már letétbe helyezettekkel analógok. Ilyen analóg mikroorganizmusok azok, amelyek például egy fermentá­ciós eljárás eredményeképpen azonos feltételek mellett ugyanazt az anyagot hozzák létre. Természetesen a technika állásának folyamatos követé­se egy ilyen napról-napra fejlődő és változó műszaki és még gyakran alapkutatás szintjén mozgó területnél, mint a biotechnológia, elkerülhetetlen. Azon eljárási lépéseket, amelyeket tíz évvel ezelőtt a leírásban részletesen ismer­tetni kellett, ma már irodalmi helyekre való hivatkozással ki lehet váltani. A rekombinációs DNS-technika területére eső eljárásoknál az egyes általánosan ismert lépések, úgy­mint kapcsolás, hasítás, transzformálás, emésztés stb. ese­tén elfogadható az olyan kézikönyvekre való hivatkozás, mint pl. Maniatis T. és munkatársai: Molecular cloning címmel 1982-ben kiadott műve. Természetesen egy kézi­könyv nem tartalmazhat a találmány megvalósításához szükséges minden paramétert, nem ismertethet minden eljárási lépést. Ilyen esetben ezeket a leírásban részletesen ismertetni kell, vagy az eljárás speciális lépéseit ismertető egyéb irodalmi helyet kell megadni. Ugyanez mondható el számos mikroorganizmus törzsről, sejtvonalról és plaz­­midról, amelyek időközben kereskedelmi forgalom útján szabadon, a köz számára hozzáférhetővé váltak. Ilyen esetekben természetesen a Hivatal sem kíván többet a bejelentőtől, mint hogy egy irodalmi helyet vagy egy, az adott mikroorganizmust forgalmazó céget megjelöljön. Problémát szokott jelenteni a képviselőkkel való közös munkánk során annak megítélése is, hogy mikor mit te­kinthetünk már a szakember köteles tudásához tartozónak, és mi az, amit még mindig részletesen és pontosan ismer­tetni kell. Ebben a kérdésben a biotechnológiai tárgyú találmányoknál a Hivatal kissé szigorúbban jár el, mint más műszaki területre eső találmányok esetén, mert a reprodukálhatóság az előadás elején említett okok miatt nem mindig olyan egyértelmű és egyszerű. Itt is szeretnék egy konkrét esetet említeni. A találmány tárgya egy gén előállítására, valamint egy plazmid vektor és ezzel transzformált mikroorganizmus előállítására vo­natkozó eljárás. Egy 1985-ös elsőbbségű, a Hivatalunkba 1986-ban bejelentett találmányról van szó. A Hivatal felhívásában, többek között a következők is szerepeltek: A bejelentésben szereplő példáknak lehetővé kell tenni­ük, hogy azok alapján egy átlagos tudással rendelkező szak­ember a találmány tárgyát megvalósíthassa. így tartalmaz­niuk kell az eljárás egyes lépéseit megfelelő sorrendben. Az egyes lépéseket részletesen le kell írni. Az alkalmazott enzimes lépéseknél meg kell adni a reakciókörülményeket, különös tekintettel a részleges emésztésekre. Amennyiben egy lépésben nem csak olyan plazmid vagy DNS-fragmens keletkezik, amely a további lépésekhez szükséges, a meg­felelő fragmens elkülönítését, illetve a szelekció módját is meg kell adni (amennyiben az nem nyilvánvaló). Ismert technikáknál elegendő irodalmi helyre hivatkozni, de a „szokványos módon” kifejezés nem elegendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom