Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)

1994 / 4. szám - Dr. Hajdú Tamásné: Megváltoztatási kérelmekkel kapcsolatos joggyakorlat konkrét esetek tükrében

Megváltoztatási kérelmekkel kapcsolatos joggyakorlat 13 talán felvethető legyen, részben pedig azért, mert olyan kevés esetről volt szó, hogy tendenciák megállapításáról szó sem eshetett volna. Ugyancsak kihagytam vizsgálataim köréből a szabadal­mi oltalom megszűnésének megállapítására, illetve a sza­badalmi oltalom újra érvénybe helyezésére vonatkozó ese­teket, annál is inkább, mivel itt némi ellentét van a hivatali és a bírósági megítélés között, ami abból is szembetűnően kiderült, hogy az 1993-ban a Hivatalhoz visszakerült jog­erős bírósági végzések közül mindössze 8 változtatta meg érdemben a hivatali határozatot, és ebből 7 erre a kérdés­körre vonatkozott. Ezzel el is jutottunk a számokhoz, a statisztikához. Azt hiszem, mielőtt továbbmennénk az egyes konkrét esetek vizsgálatára és megpróbálnánk azokból levonni a lehetsé­ges következtetéseket, érdemes egy-két perc figyelmet szentelni a számoknak. A benyújtott megváltoztatási ké­relmek száma az elmúlt években nem változott jelentős mértékben, töredékét tették ki a szabadalmi ügyekben megfogalmazott érdemi határozatoknak. 1992- ben a Hivatalhoz 115 megváltoztatási kérelmet nyújtottak be, amelyek közül 16 esetben a Hivatal még a Bírósághoz való továbbítás előtt a kérelem alapjául szol­gáló határozatát visszavonta. 1993-ban 109 megváltozta­tási kérelemből 20 volt azoknak a kérelmeknek a száma, amelyeket a Hivatal nem továbbított a bíróság felé, 1994- ben pedig az eddig benyújtott 28 kérelemből 8 maradt a Hivatalnál. Az mindenesetre megállapítható már ezekből az adatokból is, hogy a bíróságra való továbbítás előtt visszavont elutasító határozatok számaránya évről évre jelentősen növekedett. Ennek a tendenciának is kerestem az okát a konkrét jogesetek átnézése közben. Még egy kis statisztika... Vizsgáljunk egy kerek eszten­dőt, jelen esetben az 1993-as évet. 1993- ban 94 jogerős bírósági végzés érkezett vissza a Hivatalhoz, ebből 33 esetben a Fővárosi Bíróság elutasí­totta a megváltoztatási kérelmet, ezen esetek egy részében a kérelmező fellebbezett a Legfelsőbb Bíróságnál a Fővá­rosi Bíróság végzése ellen, 13 esetben eredményesen, 12 ügyben a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az eljárás folytatását gátló határozatot, és a Hivatalt új eljárás lefolytatására utasította, 1 esetben pedig a bejelentés tár­gyára szabadalmat is adott. A 94 végzés közül 30 esetben a Fővárosi Bíróság he­lyezte hatályon kívül a hivatali határozatot, és a Hivatalt új eljárásra utasította, a többi jogerős végzés pedig részben az előbb említett, a fenntartási díjfizetéssel kapcsolatos megváltoztatási kérelmek ügyében hozott megváltoztatá­sok esetei voltak, illetve az a néhány eset, amikor a bíróság megszüntette az eljárást, például azért, mert a kérelmező visszavonta kérelmét. Most mielőtt még elfelejtkeznék róla, visszatérek arra a kérdésre, mi indokolhatja azt, hogy a Hivatal munkatársai eltérő álláspontra helyezkednek egy-egy átdolgozott mel­léklettel kísért megváltoztatási kérelemnek a kezelése, megítélése tekintetében. Valószínűleg az a gyakorlat lenne megalapozottnak te­kinthető, amikor a Hivatal csak abban az esetben vonja vissza az elutasító határozatot, amikor az új mellékletekkel a bejelentő kiküszöbölt minden olyan hiányosságot, amely az elutasítás jogalapját képezte. Azt, hogy az esetek nagy számában ez mégsem így működik, néhány konkrét esettel szeretném megmagyarázni. Nézzük az első esetet: alaki okokból történt elutasításról van szó. Részleteket idézek a Fővárosi Bíróság végzésé­ből: „A megváltoztatási kérelem nem alapos. A kérelmező megváltoztatási kérelméhez átdolgozott leírásoldalakat, rajzokat és kivonatokat csatolt, és kérte ezek alapján az OTH új eljárásra való utasítását. A Bíróság a kérelmező megváltoztatási kérelmével és a javított mellékletekkel kapcsolatban az alábbiakat állapít­ja meg”, és itt egy oldalon keresztül következik az új mellékletek bírálata, amelynek a végén a Fővárosi Bíróság leszögezte, hogy „a szabadalmi bejelentésnek az OTH határozatban fennálló hiányosságai alapvetően a bírósági eljárás során benyújtott mellékletekben is fennállnak, a kérelmező tehát bejelentése alaki hiányosságait nem pó­tolta, ezért a bíróság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott”, vagyis a megváltoztatási kérelmet elutasította. Ha itt véget ért volna az ügy, akkor azt mondhatnánk, hogy a Hivatal akkor jár el helyesen, ha elutasító határo­zatát csak az elutasítás indokoló részében megemlített hiányosságokat kiküszöbölő új mellékletek birtokában vonja vissza. Ezt indokolná ugyanis az a részletes vizsgálat, amely­nek a Fővárosi Bíróság az új mellékleteket alávetette, és annak alapján a döntést meghozta. Az élet azonban nem ilyen egyszerű. Az adott ügyben a kérelmező fellebbezett az első fokú bíróság végzése ellen. A Legfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság végzését meg­változtatta, és a hivatali határozatot hatályon kívül helyez­ve a Hivatalt új eljárásra utasította. Idézek a Legfelsőbb Bíróság vonatkozó végzéséből: „A fellebbezés az alábbiak szerint alapos. A bejelentés alaki hiányai miatt az OTH részéről indo­kolt volt annak elutasítása, és az első fokú bírósági eljárás­ban rendelkezésre álló adatok alapján az OTH határozat megváltoztatására nem volt alap. Afellebbezési eljárásban azonban a kérelmező az alaki hiányok pótlása végett új szabadalmi leírást nyújtott be, a Legfelsőbb Bíróság ezért az első fokú bíróság végzését megváltoztatta, az OTH határozatát hatályon kívül helyezte, és a Hivatalt új eljá­rásra utasította. Az új eljárásban a Hivatal az alaki hiányok pótlása végett benyújtott új bejelentés alapján bírálja el a bejelentést.” Eddig a végzés, amit még hozzá kell tenni, hogy a Hivatalhoz visszakerült új leírás továbbra is tartalmazta mindazokat a hiányosságokat, amelyek miatt a Hivatal mintegy két évvel korábban a bejelentést elutasította. Mi­után ez a jelenség meglehetősen sok esetben tapasztalható

Next

/
Oldalképek
Tartalom