Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 4. szám - Dr. Hajdú Tamásné: Megváltoztatási kérelmekkel kapcsolatos joggyakorlat konkrét esetek tükrében
14 Dr. Hajdú Tamásné volt, talán érthető, hogy kialakult az a hivatali reflex, hogy új mellékletekkel kísért megváltoztatási kérelem esetén hanyatt-homlok visszavonja a Hivatal az elutasító határozatot. Megállapítható tehát, hogy szinte kizárólag az ügyfél kitartásától, szívósságától, sokkal kevésbé a mellékletek milyenségétől függött ezekben az esetekben az eljárás folytatásának a lehetősége. Meg kell említeni azt az esetet is, amikor az elutasítás alapja nem is alaki kifogás, hanem például az újdonság hiánya, a Hivatal mégis mérlegelésre kényszerül a megváltoztatási kérelem továbbküldése tekintetében, ha a kérelmező olyan átdolgozott igényponttal kíséri kérelmét, amelyben esetleg csak egy-egy szó, jelző beszúrása, az elérni kívánt hatás megfogalmazása jelent eltérést a vizsgált megoldáshoz képest. A megfelelő törvényhely megállapítja, hogy amennyiben a fél a bírósági eljárás során az oltalmi kört bővítő értelemben módosítja, a bíróság az eljárást megszünteti, és az ügyet az OTH-hoz új eljárásra utalja vissza. Ez a paragrafus lehetőséget ad a bejelentő számára sok esetben arra, hogy egy újdonsághiányra alapozott elutasítással kapcsolatos megváltoztatási kérelem mellékleteként olyan átdolgozott igényponttal helyeztesse hatályon kívül a hivatali határozatot, amelynek oltalmi köre nagyobb a kifogásolt igénypont oltalmi körénél, és így értelemszerűen magában foglalja azt a partikuláris megoldást is, amelyre vonatkozóan az újdonság hiányát állapította meg az elutasító határozat. Tendenciaként állapítható meg az ilyen eseteket tartalmazó végzéseknél az, hogy miután az ügy módosított igényponttal visszakerült a Hivatalhoz, szinte minden esetben érvényes volt rá ugyanaz az anterioritás, és a következő hivatal i határozatban — esetleg valamivel kiegészítve - ismét meg kellett jelölnie az elbírálónak az előző elutasító határozatban a megoldással összevetett anterioritást. Van persze egyértelmű eset is, amikor az újdonsághiányra vonatkozó elutasító határozatot kézhez vevő bejelentő ijedtében akkorát módosít, hogy szinte rá sem lehet ismerni a korábban vizsgált megoldásra. Ilyenkor természetesen nem küldi tovább a Hivatal a megváltoztatási kérelmet és az új mellékleteket a bírósághoz, legfeljebb néha erősen el kell gondolkozni azon, hogy az újonnan megfogalmazott megoldás nem esik-e kívül a tárgykörön. A megváltoztatási kérelmek sorsát vizsgálva meg kellett tehát állapítanom, hogy a bíróságtól visszaérkezett mellékletek alapján egyetlen olyan esetet sem találtam, ahol az új mellékletek alapján az elbíráló javaslatot tett volna a szabadalom engedélyezésére, minden egyes esetben új felhívás megfogalmazására kényszerült. Hozzá kell tennem, hogy bizony, hajói meggondoljuk, még örülhetett is, hogy ezt megtehette, ha például azt az esetet tekintjük, amelyről ismét a bírósági végzésekből idézve szeretnék egy pár szót szólni. A Hivatal a bejelentést - újdonság hiányát megállapítva - elutasította. A kérelmező a bíróságtól az OTH elutasító határozatának megváltoztatását kérte, mondván, hogy a felhívott anterioritás nagyüzemi állattartásnál alkalmazható, beruházásigényes megoldás, kezelése szakembert igényel, szemben a bejelentésben szereplő megoldással, amely kis beruházásiköltség-igényű, és felügyelet nélkül üzemeltethető, mert áramkimaradás esetén telepről is működhet. A Fővárosi Bíróság a megváltoztatási kérelmet elutasította. Idézek a végzésből: „A megváltoztatási kérelem nem alapos. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény szerint új a megoldás, ha nem jutott olyan mértékben nyilvánosságra, hogy azt szakember megvalósíthatta. A kérelmező megoldása ennek a törvényi követelménynek nem felel meg. A felhívott iratokból megismerhető a mezőgazdasági épületeknél használható olyan automatikus szellőztető berendezés, amelynek a nyílászáró része ponyva, villamos motor működteti, a működtető szerkezet esetenként csőtengelyre erősített fogaskerekekből és fogaslécből áll, a szélső helyzeteket pedig végálláskapcsolók határozzák meg. Minden útmutatás alapján a megoldást szakember már feltalálói tevékenység nélkül is létrehozhatta, ezért az nem elégíti ki az újdonság követelményét. Az anterioritás szerinti berendezés költségesebb volta, és hogy annak kezeléséhez szakember szükséges, a megoldás esetleges haladójellegének az alátámasztására alkalmas érvelés, a haladó jelleg hiányát azonban az OTH elutasító határozatának indokaként nem hívta fel.” Eddig a végzés... Ezt követően a kérelmező fellebbezést nyújtott be a Legfelsőbb Bíróságnál. ALegfelsőbb Bíróság az első fokú bíróság végzését és az OTH határozatát megváltoztatta, a kérelmező szabadalmi bejelentésének a tárgyára szabadalmat adott, és felhívta a Hivatalt a szabadalmi okirat kiadására, illetve a szabadalmi lajstromba való bejegyzéssel kapcsolatos intézkedések megtételére. Idézek a végzés tartalmából: „A fellebbezés alapos. A fellebbezési eljárásban lefolytatott szakértői bizonyítás és az eljárás egyéb adatai alapján megállapítható, hogy a feltaláló célkitűzése volt a növénytermesztésre használt PVC burkolatú fóliasátor belső hőmérsékletének szabályozása- felügyelet nélküli, automatikus,- mostoha üzemeltetési feltételek között is megbízhatóan működő,- egyszerű kivitelű, olcsó,- portábilis és flexibilis kialakítású szellőztető berendezéssel. A bejelentés szerinti megoldás részelemei ismertek, azokat a vezetőpálya kivételével az anterioritásként felhozott találmány főigénypontja tartalmazza.” Mellékesen jegyzem meg, hogy a szóban forgó anterioritás erre a bizonyos „vezetőpályára” is adott kitanítást, ha nem is a főigénypontjában.
