Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 4. szám - Dr. Hajdú Tamásné: Megváltoztatási kérelmekkel kapcsolatos joggyakorlat konkrét esetek tükrében
I Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 99. évfolyam IV. 1994. augusztus DR. HAJDÚ TAMÁSNÉ Megváltoztatási kérelmekkel kapcsolatos joggyakorlat konkrét esetek tükrében Mint tudjuk, a Hivatal a szabadalmi eljárás egy bizonyos pontján eljut oda, hogy most már valamilyen döntést kell hoznia. Amennyiben ez a döntés a szabadalom engedélyezése, az eljárás rendszerint befejezést is nyer, nem beszélve itt most arról a 10-15 át nem vett megadási értesítésről, amelynek a közelmúltban a termékoltalom várható bevezetése volt az oka. Más a helyzet abban az esetben, ha a Hivatal arra az álláspontra helyezkedik, hogy nem látja indokoltnak a szabadalom engedélyezését valamelyik szabadalmazási feltétel nem teljesülése miatt. Ilyenkor két eset lehetséges. Sok elbíráló dönt úgy, hogy nem érdemes addig elutasítani a bejelentést, amíg az ügyfél válaszol a felhívásra, ellenérveket sorakoztat fel, egyszóval „kell” neki a szabadalom. Ezekben az esetekben az ún. „fárasztásos módszer” valósul meg, vagyis addig folytatódik a levélváltás, amíg az elbírálónak esetleg sikerül meggyőznie a bejelentőt arról, hogy a bejelentett megoldás nem oltalomképes, vagy esetleg a bejelentőnél el nem jön az érdekmúlás állapota. Ilyenkor az elbíráló utolsó felhívása megválaszolatlan marad, de mivel a hatályos magyar jogszabály az ilyen esetekben is előírja a részletes indokolást, az elbíráló megadóan átmásolja az utolsó felhívás tartalmát az elutasító határozatba, a bejelentő egy hanyag mozdulattal feltehetően kidobja a kézhez vett határozatot, és az ügy mindkét részről feledésbe merül. Más a helyzet a türelmetlenebb elbírálók, illetve a végtelenségig válaszoló ügyfelek esetén. Az első esetben viszonylag hamar, a második esetben pedig nagyon soká, de mégiscsak odáig jutnak a dolgok, hogy a bejelentő vagy képviselője borús arccal veszi át a Hivatal elutasító határozatát. Ha az illető törvényismerő ember, akkor azért, ha pedig egyszerűen csak írástudó, akkor azért, mert a hivatali határozat erről kitanítást ad, már fogalmazza is a megváltoztatási kérelmet. Itt ismét több eset lehetséges. Ha az elutasítás jogalapja valamilyen érdemi hiányosság, például az újdonság hiánya volt, a Hivatal szinte minden esetben továbbítja a megváltoztatási kérelmet a Bíróság felé. hiszen ilyen rövid idő, kb. 30 nap alatt nemigen változik meg a hivatali álláspont. Más a helyzet az alaki okok miatt bekövetkezett elutasítás esetén. Sok esetben ilyenkor csak a kérelem fut be és a bejelentő nyilatkozata, miszerint a későbbiekben pótolni fogja a szerinte is kétségkívül fennálló hiányosságokat, esetleg úgy fogalmaz, hogy a hiányok pótlására határidő-hosszabbítást kér. Ezekben a „tiszta” esetekben a Hivatal további mérlegelés nélkül továbbítja a kérelmet a Bíróság felé. Ez a konstrukció egyfajta vargabetűként működik, a bírósági eljárás folyamán az ügyfél új mellékleteket terjeszt be, és a bíróság - hatályon kívül helyezve a hivatali végzést - a Hivatalt új eljárás lefolytatására utasítja. Kicsit bonyolultabb a helyzet, amikor a bejelentő már a megváltoztatási kérelemmel egyidőben új mellékletet bocsát a Hivatal rendelkezésére. Azt hiszem, elmondható, hogy ebben az esetben nincs igazán egységes gyakorlat a Hivtal egyes osztályain. Vannak olyan osztályok, amelyeknek a munkatársai szinte az új anyag átnézése nélkül visszavonják az elutasító határozatot a későbbiekben részletezett okok miatt, de vannak olyan osztályok is, amelyeknek a munkatársai tüzetesen megvizsgálják az új mellékleteket, és kizárólag akkor nem továbbítják a kérelmet az új mellékletekkel a Bíróság felé, ha a bejelentő minden olyan hiányosságot kiküszöbölt, amely az elutasító határozat indokoló részében szerepelt. Ennek az eltérő joggyakorlatnak a valószínű magyarázatát később megpróbálom megadni nagyszámú konkrét ügyből levont következtetés alapján. Mint köztudott tehát, a Hivatalnak- a szabadalom megadása,- a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása, illetőleg újra érvénybe helyezése,- a szabadalom megsemmisítése és- a nemleges megállapítás kérdésében hozott határozatát a Bíróság megváltoztathatja. Vizsgálataim során figyelmen kívül hagytam azokat az eseteket, amelyek a szabadalom megsemmisítése és a nemleges megállapítás kérdésében hozott határozatok sorsára vonatkoznak, részben azért, mert ezek az esetek túl egyediek voltak ahhoz, hogy a joggyakorlat kérdése egyál
