Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 4. szám - Dr. Jakabné Molnár Judit: „Így írtok Ti” – képviselői munka elbírálói szemmel
6 Dr. Jakabné Molnár Judit Az adott ügyben a bejelentő az oltalmi igényét a következő igénypontban fogalmazta meg. 1. Dobhűtő főleg gépjárművek számára, azzal jellemezve, hogy a hőátadó felület két végén tömített, henger alakú térben van elhelyezve és szalaganyagból van hajtogatva, melynek egyik oldalán a folyadék, másik oldalán a levegő áramlik. Az újdonságvizsgálat során olyan adatok merültek fel, amelyek megkérdőjelezték a meglehetősen általánosan megfogalmazott megoldás újdonságát. A nyilatkozattételi felhívásra válaszul a bejelentő átdolgozta leírását és igénypontjait. Ahogy ez már ilyenkor lenni szokott, új jellemzők bevitelével pontosította, korlátozta az oltalmi igényét. I. Hűtő, főleg folyadékhűtéses gépjárművekhez, amelynek keringetett hűtőfolyadékot befogadó és hőátadó felülettel határolt folyadéktere van, amelynél a hőátadó felület másik oldalával a környezeti levegő érintkezik, azzal j e I le mezve, hogy a hőátadó felület (I)- legalább részben - fémszalagból, hajtogatással kialakított, a két hosszirányú végén tömítetten lezárt, az egyik oldalán a folyadéktérrel közlekedő, hosszúkás folyadékcsatornák, a másik oldalán pedig a környezeti levegővel kapcsolatban lévő, hosszúkás légcsatornák sorozataként van kiképezve. A pontosított oltalmi igény alapján lefolytatott újdonságvizsgálat sem értékelte a megoldást újnak. Ugyanakkor a jellemzők egy részét bizonytalannak, pontatlannak ítélte (például hosszúkás folyadékcsatorna), amelynek alapján az oltalmi kör terjedelme pontosan nem állapítható meg. Az újabb és az ezt követő felhívás alapján született meg a következő igénypontváltozat. /. Hűtő, főleg folyadékhűtéses gépjárművekhez, amelynek a keringetett hűtőfolyadék számára beömléssel és kiömléssel ellátott, hőátadó felülettel határolt folyadéktere van, ez a hőátadó felület legalább részben hajtogatott lemezként van kialakítva és a másik oldala hűtő levegővel érintkezik, azzal jellemezve, hogy dobhűtőként van kialakítva, amelynél a hőátadó felület (I) hengeres, végtelenített fémszalagból hajtogatott kialakítású, ezt a dobhűtő beömléssel és kiömléssel ellátott folyadékterének burkolata (3) koaxiálisán veszi körül, továbbá, a hőátadó felület (!) hajtogatásai révén a külső felületén hosszirányban végigmenő, főleg lapos folyadékcsatornák (B) sorozata, a belső felületén viszont központi légcsatornával (6) összeköttetésben lévő, hosszirányú légcsatornák (C) sorozata van kialakítva, ahol a hosszirányú folyadékcsatornák (B) a végeik körzetében vannak kapcsolatban a burkolat (3) folyadékterével. Ebbe a legutóbbi, érvényes igénypontba is belekerültek olyan jellemzők, amelyek a leírás és a rajzok alapján nem voltak egyértelműek, és az oltalmi kör pontos meghatározását nem tették lehetővé. Ebben a helyzetben valóban elkövette az elbíráló azt a hibát, hogy újabb felhívás helyett értelmezte az igényponti jellemzőket, és az értelmezett igényponti jellemzőkkel kapcsolatban állapította meg az újdonság hiányát és utasította el a bejelentést. Felmerül bennem a kérdés, hogy vajon jobb, elfogadhatóbb ügyintézői lépés lett volna-e újabb átdolgoztatások után egy igénypontszerkesztési szempontból tökéletes igénypontot elutasítani újdonság hiányában. A kérdés természetesen csak költői, hiszen az elutasítással kapcsolatban a bíróság is állást foglalt. Úgy értékelte, hogy „az összeállított mellékletekből a megoldás nem ismerhető meg. Az OTH vizsgálatakor észlelte a kérelmező szabadalmi bejelentésének a megoldás megismerését és az oltalmi kör meghatározását akadályozó hiányosságait, de a bejelentett megoldást „értelmezve” megállapított egy általa elfogadhatónak vélt műszaki tartalmat és erre nézve belebocsátkozott az újdonságvizsgálatba, amivel lényeges eljárási szabálysértést követett el. ” Mindenesetre az új eljárásban - amire a Fővárosi Bíróság utasította a Hivatalt - az álláspontok tisztázottsága talán elősegíti az ügy előrevitelét és megkockáztatom, hogy a konszenzus sincs messze, amire ha másból nem is, de az igénypont növekvő hosszából következtethetek. 7. Hűtő folyadékhűtéses gépjárművekhez, amelynek keringetett hűtőfolyadék számára - beömléssel és kiömléssel ellátott, részben a hőátadó felület egyik oldalával határolt - folyadéktere van, ez a hőátadó felület - legalább részben - hajtogatott lemezből van kialakítva, amelynek a másik oldala hűtőlevegővel van kapcsolatban, azzal jellemezve, hogy hengeres dobradiátorként van kialakítva, amelynél a hőátadó felület (!) végtelenített fémlemezből hullámcsőszerű keresztmetszetre hajtogatott kialakítású, az így képzett, hajtogatott, hullámszerű alakzatok a hőátadó felület (1) külső oldalán hosszirányban végig menő, zárt folyadékcsatornák (B) sorozatát képezik, ezek az egyik végük körzetében a hőátadó felület (1) koaxiálisán körülvevő burkolat (3) által is határolt folyadéktérnek afolyadékbeömléssel közlekedő, folyadékszétosztó gyűrűterével (15), a másik végük körzetében pedig a folyadéktémek a folyadékkiömléssel összekapcsolt, folyadékösszegyűjtő gyűrűterével (15) vannak kapcsolatban, továbbá a hőátadó felület (1) hajtogatott alakzatainak belső oldalán axiális légbeömléssel, valamint légkiömléssel ellátott, központi légcsatornával (6) közlekedő, hosszirányú légcsatornák (c) sorozatával rendelkezik. A másik észrevétel, amelyre vissza szeretnék térni, a gyakorlati alkalmazhatóság hiánya. Ahhoz képest, hogy számszerűleg az örökmozgókkal, a semmiből energiát termelő berendezésekkel viszonylag milyen kevés bejelentés foglalkozik (az éves bejelentéseknek általában kevesebb mint fél százaléka), érdekes, hogy a kérdés mindig és mindig előjön az iparjogvédelemmel foglalkozó különböző fórumokon. A kritika: „A gyakorlati alkalmazhatóság hiányát kifogásoló és nézetem szerint nem kellően megalapozott határozatra példa egy víz alatt működő turbinára vonatkozik, amelyet a hivatali elbíráló azon az alapon utasított el, hogy a bejelentés tárgya lényegében örökmozgó, és így gyakorta-
