Iparjogvédelmi Szemle, 1994 (99. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 1. szám - Tanulmányok. Dr. Ficsor Mihály: Az iparjogvédelmi és a szerzői jogi szabályok átfogó felülvizsgálata
10 dr. Ficsor Mihály b) 1994. március 31-ig el kell készíteni a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvény tervezetét. c) 1994 végéig el kell készíteni a szerzői jogról, valamint a szerzői és a szomszédos jogok kollektív (közös) kezeléséről szóló törvény vagy törvények tervezetét. d) A hatálybalépést követőhat hónapon belül előterjesztést kell készíteni a Magyar Köztársaságnak a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz fűzött, 1989-ben Madridban aláírt Jegyzőkönyvhöz, valamint az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Egyezmény (UPOV) 1991-ben, Genfben felülvizsgált szövegéhez történő csatlakozásáról. e) 1994. március 31-ig előterjesztést kell készíteni a Magyar Köztársaságnak az audiovizuális művek nemzetközi lajstromozásáról szóló, 1989. évi Genfi Egyezményhez történő csatlakozásáról. 5. A felsorolt feladatok teljesítéséért elsődlegesen az Igazságügyi Minisztérium felel, az előkészítő munkában természetesen részt vesznek az érintett központi államigazgatási szervek, így az Országos Találmányi Hivatal, a Szerzői Jogvédő Hivatal is. Az Igazságügyi Minisztérium fokozott szerepvállalása a német, a svéd, a svájci, a holland modell felé indítja el az iparjogvédelemmel és a szerzői joggal összefüggő kormányzati hatáskörök és feladatkörök átstrukturálódását. E változás indokai azonosak azokkal az okokkal, amelyek alapján az említett országokban az igazságügyi tárca kompetenciájába tartoznak a szellemi tulajdoni jogalkotás kérdései. Szeretnék röviden kitérni ezekre az indokokra. a) Minden eddiginél fontosabb az iparjogvédelem és a szerzői jogi szabályozás megfelelő beillesztése a jogrendszerbe: e jogterület ezer szállal kapcsolódik a polgári joghoz, a polgári eljárásjoghoz, a büntetőjoghoz, a vámjoghoz éppúgy, mint az adójoghoz vagy a számviteli szabályokhoz. Ez a jogszabályok összehangolásáért felelős minisztérium szerepvállalását követeli meg. b) A szerzői jogot és különösen az iparjogvédelmet „vissza kell hoznunk” a polgári jogi szabályozás keretei közé, vissza kell adni e jogterület eredeti polgári jogi ihletését. A polgári jogi szemlélet érvényesítése egyben arra is alkalmas lehet, hogy az iparjogvédelmet és a szerzői jogot - összefüggéseikre figyelemmel - együttesen kezeljük, közös elméleti alapon szabályozzuk. Mindez azt is megköveteli, hogy a szellemi tulajdon védelmére vonatkozó szabályozás felülvizsgálata megfelelően kötődjön a Polgári Törvénykönyv újrakodifikálásához, annak szakaszosan előrehaladó folyamatához. APtk.ban nagyobb hangsúllyal kell szerepeljen a szellemi tulajdon, avagy a szellemi alkotások védelme, továbbá a licencia-, a franchise-, valamint a kutatási szerződések esetleges szabályozása során fokozottan érvényesíteni kell az iparjogvédelmi és a szerzői jogi szempontokat. c) Láttuk, hogy a szellemi tulajdon területén a jogharmonizáció milyen nagy befolyást gyakorol a szabályozás tartalmára. A Kormány több döntésében megerősítette már, hogy a jogharmonizáció központja, kormányzati összehangolója és irányítója az Igazságügyi Minisztérium. 6. Végül a kodifikáció egyik módszertani kérdéséről szeretnék szólni. Az ismertetett kormányhatározat ugyanis előírta, hogy a jogalkotási feladatok teljesítésébe, a jogszabályok előkészítésébe be kell vonni az érdekképviseleti szervezeteket. Az 1989 óta bekövetkezett demokratikus változások egyik eredménye az, hogy Magyarországon is szárnyát bontogatja az érdekképviseleti tevékenység, egyre határozottabb formát ölt az érdekérvényesítés, amelynek - természetszerűleg - egyik fő célpontja a jogalkotás. Ehhez hasonló jelenségeket nemcsak a külföldi demokráciákban tapasztalhatunk, hanem regionális vagy nemzetközi iparjogvédelmi, illetőleg szerzői jogi fórumokon is. Többünk előtt ismert, hogy az Európai Közösségek Bizottsága rendszeresen meghallgatásokat szervez a szellemi tulajdon szabályozásában érdekelt érdekképviseleti szervezetek véleményének megismerése végett, vagy hogy a Szellemi Tulajdon Világszervezete ülésein rendszeresen részt vesznek a nem kormányközi - és gyakran egyben érdekképviseleti-szervezetek képviselői is. A hazai helyzetet illetően elég talán arra utalni, hogy a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége nélkül minden bizonnyal kisebb sikerrel zárultak volna a szellemi tulajdonra vonatkozó amerikai-magyar tárgyalások, illetve, hogy a 14372. számú törvényjavaslat előkészítésébe az Igazságügyi Minisztérium több mint harminc érdekképviseleti szervezetet vont be. Az előttünk álló kodifikációs feladatok teljesítése során tehát nagyban támaszkodnunk kell az érintett érdekképviseleti szervezetek véleményére. Nem csupán azért, mert ez így demokratikus, hanem azért is, mert ezáltal szakmailag megalapozottabbá válhat a szabályozás előkészítése, annak során több szempont, többféle megközelítés figyelembevételére van mód, és a végül hatályba lépő jogszabályok elfogadottsága is nagyobb. A széles körű előkészítést szolgálja az is, hogy az igazságügy-miniszter a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályozás átfogó felülvizsgálatára kodifikációs bizottságot hoz létre. Engedjék meg, hogy előadásomat annak összegzésével zárjam: mit kívánunk elérni, megalkotni. Ehhez Illyés Gyulát hívom segítségül, aki - ennyi elfogultság talán elnézhető - ódát írt a törvényhozóhoz: „Törvényt, de elevent tehát, hogy ne csapódjunk folyton össze, hogy részlet-igazát ki-ki illessze a közösbe.”
