Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 6. szám - Technikatörténet. Adler Györgyné: Szent-Györgyi Albert – a tudós és az ember
Ipaijogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 98. évfolyam VI. 1993. december TECHNIKATÖRTÉNET ADLER GYÖRGYNÉ Szent-Györgyi Albert - a tudós és az ember Ez év szeptember 16-án lett volna 100 éves az a magyar tudós, aki - mindmáig egyetlenként - hazai földön, hazai munkatársainak közreműködésével végzett tudományos munkássága alapján érdemelte ki a legnagyobb tudományos elismerést, a Nobel-díjat. TANULÁS ÉS AZ ELSŐ SZEGEDI ÉVEK Szent-Györgyi Albert apai ágon régi erdélyi családból, anyai ágon a Pauler-Markovics-Lenhossék családból származik. Anyai nagybátyja Lenhossék Mihály, neves hisztológus, nagy hatással volt fejlődésére: az ő intézetében írta Szent-Györgyi Albert elsőéves orvostanhallgató korában első tudományos dolgozatát. Harmadéves korá„ Mindenek fölött Légy hű magadhoz: így, mint napra éj, Következik, hogy ál máshoz se léssz. ” (Hamlet) ban, amikor már volt némi hírneve hisztológusként, első alkalommal váltott át más tudományterületre. Ezt később élete folyamán még sokszor megtette, mert élénk szelleme mindig újabb és újabb irányokba fordult. Harmadévesként az élettan kezdte érdekelni, de az első világháború kitörése miatt meg kellett szakítania tanulmányait, amelyet csak három évvel később Pesten fejezett be. A háború után Pozsony akkoriban alapított egyetemének farmakológiai laboratóriumában lett tanársegéd. Ezután feleségével és leányával együtt vándorútra kelt. Prága, Berlin, Hamburg, Leiden, Groningen az egyes állomások. Ebben az időben foglalkozik elektrofiziológiával, bakteriológiával, kémiai kutatásokkal, a fiziológiai jelenségek és a farmakológiai hatások alapját képező kémiai folyamatokkal, valamint a sejtoxidációval. Ezután London, majd közel négy évig, F. G. Hopkins professzor meghívására, Cambridge ad otthont kutatásainak. Itt izolálta különböző növényekből, állati mellékveséből az akkor hexuronsavnak nevezett anyagot, amelyről csak később állapították meg, hogy azonos a C-vitaminnal. 1927-ben ezzel a munkájával lett a kémia doktora. Eközben idehaza részben népszövetségi kölcsönből, részben a Rockefeller Alapítvány segítségével Klebersberg Kunó akkori kultuszminiszter újjá kívánta szervezni a magyar tudományos életet és az oktatást. A szegedi egyetem Orvosi Vegytani Intézetének megüresedett tanszékvezetői helyének betöltésére az akkor Cambridge-ben működő Szent-Györgyi Albertet hívták meg, aki ekkorra már 60 tudományos dolgozatával hívta fel magára a tudományos világ figyelmét. Szent-Györgyi Albert 1930-tól látta el ezt a feladatot. Laboratóriuma rövid időn belül tehetséges fiatal kutatókkal népesült be, akikkel igen sokirányú kutatásokba kezdett bele. így írt ezekről az évekről „Válogatott tanulmányok” című, 1983-ban megjelent könyvében:
