Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 2. szám - Dr. Tattay Levente: A védjegyjogi normák egységesítése s közelítése a közös piac országaiban
Védjegyjogi normák a közös piac országaiban 23 közi Lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás közötti kapcsolatok kérdését megoldja.17 Ennek megfelelően az 1989-ben aláírt és a Madridi Megállapodás rendszerének kibővítésére hivatotton. Madridi Protokoll a jövőben az EGK és más nemzetközi szervezetek védjegy integrációja részére lehetővé teszi a csatlakozást.18 IV. AZ ÚJ VÉDJEGYJOGI SZABÁLYOZÁS FŐ JELLEMZŐI A Közös Piac védjegyrendszerében elsőként az EGK országok védjegyjogi előírásai közelítéséről és egységesítéséről szóló Irányelvek láttak napvilágot19 (a továbbiakban: Irányelvek). Általános felfogás szerint a különböző védjegyjogi normák funkcionálása a Közös Piac országaiban hátrányosan befolyásolja az áruk és szolgáltatások szabad forgalmát, és meghiúsítja a közös piaci versenyfeltételeket. Az Irányelvek e fogyatékosság felszámolását célozzák meg. A dokumentum nem csupán ajánló jellegű módszertani anyag, hanem kötelező jellegű normatív szabály, amelynek értelmében a tagországok legkésőbb 1992 végéig kötelesek védjegyjogi szabályozásuk átalakítására. Spanyolország - 1988. november 10-i törvény a védjegyekről20 -, Franciaország - 1991. január 4-i 91. 7. sz. törvény a gyári, kereskedelmi és szolgáltatási védjegyekről21 Dánia - 1991. június 6-i 341. sz. törvény a védjegyekről22 - védjegyjogának az újraszabályozása már megtörtént. AZ IRÁNYELVEK ALAPKONCEPCIÓJA Az Irányelvekben foglalt szabályozás rendeltetése: az integráció egésze belső piacán a versenyt és a gazdasági erők mozgását befolyásoló védjegyjogi szabályoknak a harmonizációja. Ebből a szempontból döntő hangsúlyt fektetnek az Irányelvek a védjegyoltalom anyagi jogi szempontból való egységesítésére, így a védjegyoltalomból eredő V. jogok és kötelezettségek, különösen pedig a használattal kapcsolatos kérdések azonos módon való szabályozására. Azon felül, hogy a védjegylajstromozás és -oltalom anyagi jogi feltételei egalizáltak, megilleti a tagállamokat az a jog, hogy a közismert védjegyeknek kiemelt jogi védelmet biztosítsanak, belátásuk szerint. Szintén kiemelt fontosságot tulajdonítanak az Irányelvek az eredetmegjelöléssel azonos védjegyeknek. A két oltalmi forma kapcsolódása funkcióiban felerősített, karakteres árujelzőt hoz létre abban az esetben, ha a védjegy és az eredetmegjelölés, továbbá az általuk megjelölt áruk és szolgáltatások azonosak. Nem kívánják egységesíteni az Irányelvek a tagállamok védjegyjogát a tekintetben, hogy a bejelentés és elbírálás során milyen formai követelményeket támasztanak, továbbá- a törlési feltételek megállapítása terén, továbbá a vonatkozásban, hogy- ki lehet a védjegyjog alanya és- milyen anyagi jogi és alaki feltételek mellett történik a védjegyoltalom meghosszabbítása,- illeték megállapítása tekintetében,- eljárási mulasztások, azok jogkövetkezményei és igazolása vonatkozásában.23 Az Irányelvek értelmében a tagállamokban a védjegyjogi előírásokon túl a tisztességtelen versenyről és a fogyasztóvédelemről szóló szabályok is tartalmazhatnak védjegyekre vonatkozó előírásokat. V. AZ IRÁNYELVEK RENDELKEZÉSEI AZ EGK TAGORSZÁGOK VÉDJEGYJOGI NORMÁI EGYSÉGESÍTÉSE ÉS KÖZELÍTÉSE VONATKOZÁSÁBAN24 A) A védjegy fogalma és fajtái Az Irányelvek értelmében minden grafikai ábrázolásra alkalmas jelzés lehet védjegy, amely alkalmas arra, hogy valamely vállalat áruit és szolgáltatásait más vállalat áruitól és szolgáltatásaitól megkülönböztesse. Védjegyként lajstromozhatók: szavak, személynevek, képek, rajzok, ábrák, emblémák, betűk, számok, háromdimenziós kialakítások (áruk és csomagolásuk külső formája) és ezek kombinációi. Oltalomban részesülnek az egyéni, kollektív, a garanciális és tanúsító védjegyek. B) Kizárások a védjegyoltalomból Az oltalomból kizárt jelzéseket részletesen felsorolják. A tilalom ellenére történő lajstromozás egyben törlésre biztosít jogalapot. Az alábbiakról van szó: a) az olyan jelzések, amelyek nem felelnek meg a védjegyfogalommal szemben támasztott követelményeknek, b) megkülönböztető jelleggel nem rendelkező jelzések,