Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)

1993 / 2. szám - Dr. Tattay Levente: A védjegyjogi normák egységesítése s közelítése a közös piac országaiban

24

dr. Tattay Levente

c) az olyan jelzések, amelyek a kereskedelemben kizárólag az áru fajtáját, minőségét, rendeltetését, értékét, földrajzi eredetét, az áru gyártásának vagy a szolgáltatás nyújtásának időbeli vonatkozásait és más jellemzőit jelölik meg,

d) a megjelölések, amelyek kizárólag olyan jelzésekből állnak, melyek a mindennapos nyelvhasználatban vagy a kereskedelem gyakorlatában szokásossá váltak,

e) az olyan jelzések, amelyek kizárólag a termék rendeltetésének, az általa elérendő műszaki mutatóknak megfelelő formából állnak, vagy az áru lényeges értékét jelentő formából,

f) közrendbe vagy jó erkölcsbe ütköző jelzések,

g) az áru természete, minősége, földrajzi eredete és más tulajdonságai vonatkozásában megtévesztésre alkalmas jelzések,

h) államok, nemzetközi szervezetek neve, rövidítése és felségjelei, hivatalos szavatossági, ellenőrzési és garanciális jelzések (PUE 6. cikk).

Amennyiben a védjegyet hosszabb időn keresztül használták és a b), c) és d) pontok értelmében fennálló kizáró okok állnak fenn, a hosszú idejű alkalmazás következtében a lajstromozási akadály elhárul.

Minden tagállam előírhat még további lajstromozási tilalmakat (amelyek egyben törlési jogalapot is szolgáltatnak engedélyezés esetén) az alábbiak szerint:

a) Nem részesülhetnek oltalomban az olyan jelzések sem, amelyeknek a használata a védjegyjog körén kívüli más hatályos jogi normákba ütközik.

b) Magas szimbólumtartalmú jelzések, különösen vallási szimbólumokat tartalmazó megjelölések.

c) A Párizsi Uniós Egyezmény 6. cikk által meghatározott körön kívül álló, az egyes államok által meghatározott további közérdeket sértő jelzések (államférfiak nevei, politikai szervezetek rövidítései, címerek stb.).

d) A bejelentők által rosszhiszeműen lajstromoztatott jelzések.

C) Ütközés a korábbi jogokkal

A tagállamoknak fakultatív lehetősége van arra, hogy előírják, hogy a korábbi jogokkal való ütközést milyen eljárási fázisban kell figyelembe venni, a lajstromozási vagy törlési eljárásban, vagy éppen mindkettőben. Szintén az országok választására van bízva, hogy a korábbi jogokkal való ütközést hivatalból, vagy felszólalási eljárás során bármely harmadik személy kérelmére veszik-e figyelembe.

Az országok többségének az a nézete, hogy felesleges anyagi és időráfordítást követelne meg a korábbi jogokkal való ütközés hivatalból való vizsgálata.25

Az Irányelvek a korábbi jogokba való ütközés tekintetében két alapesetet határoznak meg. Kizártak az oltalomból az ugyanolyan áruk vonatkozásában bejelentett vagy lajstromozott védjeggyel azonos jelzések.

Szintén nem részesíthetők jogi oltalomban a korábban lajstromozott védjegyekkel azonos vagy hasonló jelzések, amelyek azonos vagy hasonló árukra vonatkoznak, mint a korábban már oltalom alatt álló jelzések, és asszociatív kapcsolat révén a megtévesztés veszélye fennáll.

Az egyes tagországok védjegyjogszabályai kötelesek a közösségi védjegyeket is védeni, így ha a bejelentett jelzés azonos vagy hasonló egy korábbi elsőbbségű közösségi védjegyhez, és az árujegyzék eltér, azonban az új jelzés a korábbi védjegy megkülönböztetőképességét, goodwilljét jogalap nélkül, tisztességtelenül felhasználja vagy korlátozza, törlési eljárás indítható.

Az egyes tagországok védjegyjoga további anterioritások figyelembevételét is előírhatja:

a) nem lajstromozott, de ténylegesen használt jelzéssel való ütközés vonatkozásában;

b) személyiségi jogokba (név, képmás), szerzői jogokba, ipari tulajdonjogokba való ütközés tekintetében;

c) megszűnt kollektív védjegyekkel azonos vagy hasonló jelzésekkel ütközés esetén, ha azok megszűnése óta 3 év még nem telt el;

d) megszűnt garancia- és szavatossági jelzésekkel azonos jelzések bejelentése esetén, ha azok megszűnésétől a törvényben meghatározott idő még nem telt el;

e) az olyan jelzések vonatkozásában, amelyek azonosak vagy hasonlók, megújítás hiánya miatt megszűnt védjegyekkel, azonban azok megszűnése óta két év még nem telt el; kivéve azt az esetet, hogy a korábbi jogosult hozzájárulást adott, vagy a megszűnt védjegyet nem használták;

f) a külföldön használt védjeggyel összetéveszthető megjelölés esetén, ha a bejelentés napján a külföldi védjegyet használták és folyamatosan használják, illetve ha a védjegybejelentést rosszhiszeműen tették meg;

g) a korábbi jogokkal való ütközés megállapítható akkor is, ha a később bejelentett jelzés a korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, de az árujegyzék eltérő. Ez abban az esetben történik, ha a korábbi védjegy nagy tekintélyre tett szert, és megfelelő motívum nélkül azzal azonos jelzés használata, a jelzés megkülönböztető képességének és tekintélyének a jogosulatlan felhasználását jelenti és kárt okoz.

Az Irányelvek megállapítják azt is, hogy mi számít korábbi, azaz korábbi elsőbbségű védjegynek az ütközés megállapítása szempontjából: