Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)

1993 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Szarka Erő, Fischer Kálmán: A "lényegében származtatott fajta" fogalma és különböző magyarázatai

A „lényegében származtatott fajta" fogalma

15

(ii) Abból a célból szükséges rögzíteni a kiindulási fajtát valamely oltalmazott fajtára, hogy azonnal megállapítható legyen a kapcsolat a kiindulási fajta és a lényegében származtatott fajta között.

(iii) Feltételezhető, hogy a lényegében származtatás elvét azért hozták létre, hogy az oltalmazott fajták oltalmi körét az oltalmazott fajtákból lényegében származtatott fajtákra is kiterjesszék.

AZ ELSŐBBSÉGI VISZONYOK ÉS AZ OLTALMI KÖRÖN BELÜLISÉG

Érdekes kérdéseket vethetnek fel az A és A+ fajták bejelentésének elsőbbségi viszonyai, ha az A+ fajta lényegében származtatott az A fajtából, és tisztázandó a kapcsolat az A fajta oltalmi köre és az A+ fajta oltalmi köre között a bejelentések időpontjától függően.

A japán szakértők javaslata szerint: „Adva van az oltalmazott A fajta és az oltalmazott A+ fajta, mely utóbbi az A fajtából van lényegében származtatva. Ha az A fajta bejelentése megelőzi az A+ fajta bejelentését, az A+ fajta az A fajta oltalmi körén belül van. Ha azonban az A+ fajta bejelentése megelőzi az A fajta bejelentését, az A+ fajta maga lehet a kiindulási fajta.”

Ez az elképzelés a következőképpen illusztrálható:

(i) példa: (A) bejelentése megelőzi (A+) és (A++) bejelentését:

)

(A) -- (A+) —* (A++

I\ A

(A): kiindulási fajta

(A+), (A++): lényegében származtatott fajta (A)-ból és az (A) oltalmi körén belül van.

(ii) példa: (A+) bejelentése megelőzi (A) és (A++) bejelentését:

(A) — (A+) — (A++)

A

(A+): kiindulási fajta,

(A++): lényegében származtatott fajta (A+)-ból és az (A+) oltalmi körén belül van, de nincs az (A) oltalmi körén belül.

(iii) példa: (A+) bejelentése megelőzi (A) és (A++) bejelentését, de (A) bejelentése megelőzi (a+) és (a++) bejelentését:

' (A) (A+) — (A++)

(A+): kiindulási fajta,

(A++): lényegében származtatott fajta (A+)-ból és az (A+) oltalmi körén belül van,

(A): kiindulási fajta,

(a+), (a++): lényegében származtatott fajta (A)ból és az (A) oltalmi körén belül van.

A fenti magyarázatok azért szükségesek, hogy stabilizálható és behatárolható legyen a kiindulási fajta oltalmi köre. Az oltalmi kört ezen fajták bejelentésének elsőbbsége alapján kell megállapítani.

A japán szakértők szerint a nemzeti törvényekben olyan intézkedéseket kellene tenni, hogy az oltalmazott A+ fajta — amely lényegében származtatott fajta az oltalmazott A fajtából — nemesítőjének joga legyen megfelelő juttatást igényelni az A++ oltalmazott fajta — amely lényegében származtatott fajta az oltalmazott A+ fajtából — nemesítőjétől. Ennek oka az, hogy a 14. cikk (5) bekezdése a) pont (i) alpontja szerint az (A+) és (A++) az (A) oltalmi körén belül van, de az (A++) nincs belül (A+) oltalmi körén az alábbi példában:

(A) — (A+) — (A++)

(A): kiindulási fajta,

(A+), (A++): lényegében származtatott fajta (A)ból.

Itt azonban lehetséges egy olyan eset, amikor (A+) sokkal jobban javított fajta, mint az (A) és ennek kifejlesztése sok költséget és fáradságot igényelt. Ebben az esetben az (A+) nemesítőjének érdekei nagy mértékben sértve vannak, ha semmit