Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 1. szám - Dr. Vida Sándor: Kalóz védjegyek elleni küzdelem az NSZK-ban
28 Dr. Vida Sándor járna, akkor a védjegy eltávolítását (eltüntetését) teszi lehetővé. A törvény indokolása szerint a termék megsemmisítésének főszabállyá tételével (eltávolítás helyett) a jogszabályalkotó azt célozta, hogy a jogellenes magatartás „kockázata növekedjék”, valamint, hogy megakadályozza az áru újbóli forgalombahozatalát. Ha tehát az a kérdés lesz eldöntendő, hogy a bíróság az enyhébb szankciót (eltávolítás) alkalmazza-e, nemcsak a védjegytulajdonos jogait sértő áru értékét fogja mérlegelni, hanem a jogellenes cselekmény elkövetője vétkességének mértékét is. Az ismételt elkövetőnek, a szándékos elkövetőnek ezért nagyobb valószínűséggel kell számolnia az áru megsemmisítésével, mint a vétlen jogsértőnek. A „súlyos hátrány” mint jogalkalmazási kritérium vizsgálatánál továbbá minden bizonnyal a törvény indokolásában kifejezésre jutó prevenciós szempontok lesznek irányadóak: a bíróság azt is mérlegelni fogja, hogy a vétlen jogsértőnek módjában áll-e, hogy szállítójával szemben visszkereseti igényt érvényesítsen. Ha ennek meg lesz a lehetősége, akkor az áru megsemmisítésének elrendelésével a bíróság végső soron nem az ártatlan jogsértőt, hanem annak rosszhiszemű szállítóját szankcionálja majd.10 4. Vámhatósági zárlat A védjegytörvény 28. §-a (1990. évi novellával módosított szöveg) a hamis védjeggyel ellátott áruk ellen foganatosítandó vámhatósági zárlatra vonatkozó eljárásról intézkedik. Úgy gondolom érdemes, legalább kivonatosan, ismertetni a 28. § rendelkezéseit: (1) Az EK rendelet11 értelmében, a hamis védjeggyel ellátott árukat, ha a jogsértés nyilvánvaló, a védjegyjogosult előzetesen előterjesztett kérelme, valamint azt általa letett biztosíték ellenében vámhatósági zárlat alá lehet vonni. (2) Ha a vámhatóság a zárlatot elrendeli, úgy erről a hamis termékkel ellátott áru importőrét haladéktalanul értesíti, valamint egyidejűleg tájékoztatja a zárlatot kérelmező védjegyjogosultat is. Utóbbinak lehetősége nyílik a zárolt áruk megtekintésére. (3) Ha a zárlat elrendeléséről szóló határozat ellen az importőr a kézbesítést követő két héten belül nem szólal fel, úgy a vámhatóság a zárolt áru elkobzását rendeli el. (4) Ha a hamis védjeggyel ellátott áru importőre a zárlat ellen felszólal, úgy a vámhatóság a kérelmezőt erről értesíti, akinek haladéktalanul nyilatkoznia kell, hogy fenntartja-e a zárlat foganatosítása iránti kérelmet. 1. Ha a kérelmező a zárlat iránti kérelmétől eláll, úgy a vámhatóság a zárlatot feloldja. 2. Ha a kérelmező a zárlat iránti kérelmét fenntartja és végrehajtható bírósági határozatot nyújt be, amely a zárlat teljes, vagy korlátozott fenntartásáról rendelkezik, a vámhatóság megteszi a szükséges intézkedéseket. 10 Cremer id. mű 163. o. 11 v.ö. 3. lábjegyzet Ha a kérelmező a fenti 1-2. alatti feltételek egyikének sem tesz eleget két héten belül (e határidő további két héttel meghosszabbítható), úgy a vámhatóság a zárlatot feloldja. (5) Ha beigazolódik, hogy a zárlatot kezdettől fogva kellő alap nélkül kérték, vagy a kérelmező a felszólalást követően kérelmét nem vonta vissza, úgy köteles az importőr kárát megtéríteni. (6) A zárlat iránti előzetes kérelmet a Pénzügyi Főfelügyelőségnél (Oberfinanzdirektion) kell előterjeszteni. A kérelem két évi időtartamra szól, s az megismételhető. (7) A zárlat, valamint az elkobzás elleni jogorvoslatok vonatkozásában a szabálysértésről szóló rendelet előírásai irányadóak. Az eljárás során a zárlat elrendelését kérelmező védjegytulajdonost meg kell hallgatni. A járásbíróság (Amtsgericht) határozata ellen felszólalásnak van helye, amely felől a Felsőbíróság (Oberlandesgericht) határoz. Amint az a kivonatosan idézett rendelkezésből megállapítható, a védjegyjogosultak, akiknek védjegyeit külföldön rendszeresen utánozzák, előzetesen terjesztenek elő zárlati kérelmet. A vámhatóság azonban ilyen kérelem beérkezése esetén sem végez kutatást a hamis védjegyekkel ellátott áruk után: a jogszabály alapján csupán arra köteles, hogy ha a behozatalkor észleli, hogy hamis védjeggyel ellátott árut akarnak vámkezeltetni, úgy megakadályozza (anhalten) az ilyen áru behozatalát. A védjegytulajdonos, aki ilyen előzetes zárlati kérelmet terjeszt elő, abban az eredeti védjegy, ill. védjegyes termék, valamint a hamisítvány szokásos ismertetőjegyeit közli. A kérelmeket a vámhatóság belső használatú közlönyében közzéteszi, s ily módon tájékoztatja munkatársait: 1991. február 25-ig 22 védjegyhamisítási tárgyú előzetes kérelmet hoztak a közlönyben a vámhatóság tisztviselőinek tudomására. A kérelmeket elsősorban ékszereken, ruházati cikkeken, táskákon, bőröndökön, kozmetikai cikkeken és illatszereken használt védjegyutánzatokkal kapcsolatosan terjesztették elő, s kérték a vámhatóság intézkedését, ha a hamis védjeggyel ellátott áruk a határon megjelennek: többek között a PEANUTS, SNOOPY, GARFIELD védjegyek tulajdonosai (ez utóbbi kettőt Magyarországon is utánozták már) terjesztették elő előzetes zárlat iránti kérelmet. 1991-ben egyedül a holland-német határon többszáz zárlatot foganatosított a vámhatóság. Ha a zárolt árukat védjegyek alapján osztályozzuk, akkor ez évi több ezer védjegy oltalmát jelenti.12 A zárlat iránti előzetes kérelem illetéke 150 DM, ami a vámhatóság által megkövetelt biztosítékhoz viszonyítottan elenyésző összeg: ez utóbbi a tapasztalat szerint 25000-100000 DM körül mozog. A gyakorlati tapasztalatokról a Saarbrückeni Vámhatóság Nyomozóhivatala (Zollfahndungsamt) szakértőjének beszámolója13 alapján a következőkben adunk szemelvényeket: 12 Cremer id. mű 165. o. 13 K. Schöner: Die Bekämpfung der Produktpiraterie durch die Zollbehörden, Mitteilungen der deutschen Patentanwälte, 1992. 180. o.
