Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 6. szám - Tanulmányok. Dr. Vida Sándor: Bírósági ideiglenes intézkedés iparjogvédelmi ügyekben az NSZK, az USA és Nagy-Britannia jogában (II. rész)
Bírósági ideiglenes intézkedés iparjogvédelmi ügyekben 7 kedésnek a másik fél meghallgatása nélkül való elrendelésére csak akkor van lehetőség, ha a tényállásból vagy a kérelmező eskü alatti nyilatkozatából (affidavit) kétségtelenül megállapítható az azonnal bekövetkező és helyreg hozhatatlan károsodás veszélye. A tapasztalat szerint a gyorsított ideiglenes intézkedés elrendelésénél a bíróság általában négy körülményt mérlegel: a) helyrehozhatatlan károsodás veszélye fenyegeti-e a kérelmezőt, b) a kérelmező sikere esélyének valószínűsége érdemi eljárás esetén, c) a kérelmezőt fény égő károsodás veszélye meghaladja-e az ellenérdekű félnek okozandó kár mértékét, d) a gyorsított ideiglenes intézkedés g elrendelése a közérdeket szolgálja-e. A gyorsított ideiglenes intézkedés hatályba lép, ha közölték azzal, akinek terhére azt elrendelték. A közlés nincs formaságokhoz kötve, a gyakorlat azonban az, hogy a határozatot kézbesítik neki, annak ellenére, hogy a szóbeli közlés (less formal notice) is elegendő volna. b) Rendes ideiglenes intézkedés A rendes ideiglenes intézkedés (preliminary injuction) funkciója a jogvitás állapot fenntartásának biztosítása mindaddig, amíg a bíróság az ügy érdemében nem dönt.11 A rendes ideiglenes intézkedést a bíróság a felek meghallgatása alapján rendeli el.12 Rendes ideiglenes intézkedés elrendelése előtt ezért gyakori a tanúk kihallgatása (deposition), eskü alatti nyilatkozat (affidavit) becsatolása, valamint egyéb okirati bizonyítás. Előfordul az is, hogy a rendes ideiglenes intézkedés iránti eljárás érdemi eljárássá alakul át. Mind a gyorsított, mind a rendes ideiglenes intézkedéssel szemben fellebbezésnek van helye.14 c) Biztosítékadás Az FRCP szerint „Sem gyorsított, sem rendes ideiglenes intézkedést nem lehet elrendelni, hacsak a kérelmező a bíróság által meghatározott mértékű biztosítékot nem nyújt. Ez azoknak a költségeknek, károknak fedezetéül szolgál, amelyek bármely felet azáltal érhetik, hogy őt alaptalanul kötelezték valamire, vagy tiltották el valamitől.” - Rule 65(c) Ennek a szabálynak mélyebb értelme az, hogy utóbb az ügy érdemében az ideiglenes intézkedést jóhiszeműen kérelmező is pervesztes lehet. A biztosítékadás előírása ezenfelül a joggal való visszaélés megakadályozásának is egyik eszköze.15 A bírói gyakorlat kellő biztosítékadásnak tekinti a kötelezettségvállaló nyilatkozat (bond, undertaking) benyújtását is. Az irodalomban többen is foglalkoznak a kötelezettségvállaló nyilatkozat (bond) tartalmával, így a már említett cikk is.16 Ez utóbbi szerint a kötelezettségvállaló nyilatkozat alapjában kártalanítási szerződésként (contract to indemnity) fogható fel.17 A kötelezettségvállaló nyilatkozatban rendszerint meghatározott összeg szerepel, nevezetesen olyan, amelynek mértékét eredetileg a bíróság állapította meg. Olyan kötelezettségvállaló nyilatkozat, amely nem határozza meg a kötelezettségvállalás mértékét (open penelity bond) ritka, hiszen kívánatos, hogy az ideiglenes intézkedés kérelmezője tisztában legyen saját kockázatával. A biztosítékként szolgáló kötelezettségvállaló nyilatkozat időbeli terjedelmét ugyancsak szokásos meghatározni: az ellenérdekű fél meghallgatása nélkül elrendelt gyorsított ideiglenes intézkedés hatálya tíz napig tart, következésképpen ezen intézkedés biztosítékaként szolgáló kötelezettségvállaló nyilatkozat hatálya is megszűnik ennek az időnek lejártával. Problematikus ezzel szemben az a kérdés, hogy van-e az ideiglenes intézkedés kötelezettjének kárenyhítési kötelezettsége. E vonatkozásban a kötelmi jog általános szabályai analógiaként nem alkalmazhatóak, mivel az ilyen szabály valójában a jogellenesen eljáró felet (wrongdoer) kedvezményezné, hiszen a jogaiban sértett másik fél kárigényét csökkentené. A biztosítékadási célú kötelezettségvállaló nyilatkozat funkciói alapvetően:- a helyreállítás kötelezettségének biztosítása (rule of Restatement of Restitution);- annak megakadályozása, hogy az ellenérdekű fél olyan javakat élvezzen, amelyek vonatkozásában eldöntetlen, hogy ezekre jogosult-e, valamint hogy jogalap nélkül gazdagodjék. Figyelemreméltó egy másik szerzőnek 9 az a megállapítása, hogy mivel a bíróság jogosult gyorsított ideiglenes intézkedést elrendelni, ezért a bíróságnak ez a jogosultsága arra is kiterjed (inherent power), hogykötelezettségvállaló nyilatkozatot követeljen meg a kérelmezőtől, akár előírja a törvény ezt a biztosítékadási módot, akár nem. Ennek a megállapításnak már csak azért is van jelenetősége, mert az USA mint államszövetség több államának törvénye, ill. bírósági eljárási szabályzata nem említi kifejezetten az ideiglenes intézkedést (statutes or rules not expressly mentioning restraining orders), ennek ellenére ezekben az államokban is él a bíróság a biztosítékadás elrendelésének lehetőségével.20 2. IDEIGLENES INTÉZKEDÉS SZABADALMI ÜGYEKBEN A szabadalmi ügyekben folytatott amerikai ítélkezés történetében figyelemreméltó mérföldkőnek tekinthető a Fellebbviteli Bíróságok szervezetének módosításáról szóló 1982. évi törvény (Federal Courts Improvement Act), amely a szabadalmi ügyekben folytatott ítélkezés egységesítése érdekében az addig eljáró 14 Fellebb viteli Bíróság illetékességénekmegszüntetésével Szabadalmi Fellebbviteli Bíróságot (US Court of Appeal of the Federal Circuit) hozott létre. A Kongresszus szerint erre „a szabadalmi jogban uralkodó egységes jogalkalmazás hiányának kiküszöbölése, valamint a jogbizonytalanság csökkentése ér- 21 dekében került sor”.
