Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 6. szám - Tanulmányok. Dr. Vida Sándor: Bírósági ideiglenes intézkedés iparjogvédelmi ügyekben az NSZK, az USA és Nagy-Britannia jogában (II. rész)
dr. Vida Sándor A Szabadalmi Fellebbviteli Bíróság illetékes a szabadalomengedélyezési ügyek, a szabadalmi elsőbbségi viták, a szabadalommegsemmisítési ügyek, valamint a szabadalombitorlási ügyek másodfokú elbírálására. ^22 Ezzel az intézkedéssel kapcsolatosan az egyik szerző arra mutat rá, hogy a Kongresszusnak az „egységes jogalkalmazás hiánya és a jogbizonytalanság” vonatkozásában tett megállapítása különösen találó a szabadalmi ügyekben kezdeményezett ideiglenes intézkedések tekintetében: a korábbi igazságügyi szervezet (1982 előtt), a különböző Fellebbviteli Bíróságok egymástól gyökeresen eltérő gyakorlatot folytattak. így például a II. sz. Fellebbviteli Bíróság (Second Circuit) az 1953-1978 közötti időben előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelmek csupán 8%-ának adott helyt, ugyanebben az időszakban az V. sz. Fellebbviteli Bíróság (Fifth Circuit) ezzel szemben az ügyek 86%-ában rendelt el ideiglenes intézkedést. Ez viszont azt az anomáliát eredményezte, hogy a felek mindent elkövettek, hogy a szabadalmi ügyekben előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelmeket az V. sz. Felebbviteli Bíróságnál nyújthassák be, az ilyen kérelmek hatálytalanítására irányuló kérelmeket ezzel szemben a II. sz. Fellebbviteli Bíróságnál, (feltéve persze, hogy az egyik vagy a másik Fellebbviteli Bíróság illetékességét sikerült megalapozni). Ennek a vitás állapotnak végét jelentette az előzőekben említett igazságügyi szervezeti reform. A Szabadalmi Fellebbviteli Bíróság első ízben 1983. október 6-án hozott határozatában foglalt állást szabadalombitorlás (fúrófejek) miatt elrendelni kért ideiglenes intézkedés tárgyában. A tényállás meglehetősen bonyolult volt, mind a kérelmező, mind az ellenérdekű fél több szabadalommal rendelkezett, s az eljárás már 11 esztendeje folyt. Az elsőfokon eljárt Törvényszék (District Court for the Central District of Calofirnia) az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmet elutasította. A Szabadalmi Fellebbviteli Bíróság a határozatot hatályon kívül helyezte és az elsőfokon eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A másodfokú határozat az irodalomnak24 abból a megállapításából indult ki, hogy ideiglenes intézkedés nélkül, a szabadalmas számára a törvény által biztosított kizárólagossági jog tartalmát, értékét tekintve csak töredéke volna annak, amit a jogszabályalkotó eredetileg biztosítani kívánt és nem is ösztönözné kellőképpen a tudományos-műszaki kutatássál járó erőfeszítéseket. Ugyanakkor szabadalmi ügyekben a bírósági gyakorlat általában vonakodik ideiglenes intézkedést elrendelni, és szokatlanul szigorú (unusually stringent) követelményeket támaszt, különösen a kérelmezőnek a szabadalombitorlási perben való pernyertessége (probability of success) vonatkozásában - állapítja meg a bírósági határozat. Ez a határozat azonban, amelytől annak idején többen a szabadalmi joggyakorlat megváltozását várták , ezeket a reményeket csak kis részben váltotta be. A Szabadalmi Fellebbviteli Bíróságnak az elmúlt tíz évben követett joggyakorlata arra enged következtetni, hogy az elsőfokú bíróság által elrendelt ideiglenes intézkedést helybenhagyó másodfokú határozat továbbra is ritkaságszámba megy. Az ideiglenes intézkedés elrendelésének feltételeit meghatározó és a Szabadalmi Fellebbviteli Bíróság által is gyakran hivatkozott, a rögzíthető hímzőtű szabadalom bitorlása kapcsán hozott határozat26 például szó szerint is átveszi az ilyen ügyekben korábban illetékességgel bíró egyik Fellebbviteli Bíróság (VIII. sz.) határozatának ilyen tárgyú megállapításait. Ezek szerint az ideiglenes intézkedés elrendelésének négy együttes feltétele: 1. annak valószínűsége, hogy a kérelmező az ügy érdemében pernyertes lesz majd, 2. a kérelmezőt sújtó kár helyrehozhatatlan akkor, ha az ideiglenes intézkedés elrendelését a bíróság megtagadja, 3. az emllített kár, valamint az ellenérdekű felet az ideiglenes intézkedés elrendeléséből eredő hátrány egybevetése, 4. a közérdek. Ha ezen feltételek közül csak egy is nem állapítható meg, az ideiglenes intézkedés elrendelését meg kell tagadni. Ezeknek az egyébként általános elveknek adott szabadalombitorlási ügyre történő körültekintő alkalmazását jelentette azoknak a ritka határozatoknak egyike, amikor is a Szabadalmi Fellebbviteli Bíróság helyben hagyta az elsőfok által elrendelt ideiglenes intézkedést. E határozat alapját képező tényállás szerint a kérelmező antigének feltárására szolgáló diagnosztikai módszerek és készülékek fejlesztésével foglalkozik. E tevékenység keretében megvásárolta az immunológiai módszer monoklonális antitestek felhasználásával tárgyú szabadalmat. Az ideiglenes intézkedés elrendelésének feltételei vonatkozásában a másodfokon eljárt bíróság határozatának indokolása a következő fontosabb megállapításokat tartalmazza. A) Az ügy érdeme tekintetében való pernyertesség valószínűsége (Reasonable Likelihood of Success on the Merits) Szabadalmi ügyekben ez a valószínűség két vonatkozásban vizsgálandó: a) a szabadalom érvényessége, b) a szabadalombitorlás fennforgása. a) A szabadalom érvényessége tekintetében az ellenérdekű fél arra hivatkozott, hogy az USA Szabadalmi Hivatala előtt folyamatba tett interferencia (szabadalmi bejelentések ütközése) eljárásban a Hybritech és a La Jolla Research Foundation bejelentőket az USA Szabadalmi Hivatala későbbieknek (junior parties), a Hoffmann-Laroche Inc. bejelentőt pedig korábbinak (senior party) tekinti. Az első és másodfokon eljárt bíróság egybehangzó álláspontja szerint azonban ez a körülmény önmagában még nem meggyőző abban a vonatkozásban, hogy a kérelmező szabadalmának érvényessége megkérdőjelezhető volna. Ellenkezőleg, a kérelmező szabadalmi igénypontjainak vizsgálata alapján arra lehet következtetni, hogy nevezett az érdemi perben is pernyertes lehet.
