Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 5. szám - Nemzetközi kitekintő. Szemző György: Az Európai Szabadalmi Hivatal „hét intézkedése” a szabadalmazási eljárás gyorsítására
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 98. évfolyam V. 1993. október NEMZETKÖZI KITEKINTŐ SZEMZŐ GYÖRGY Az Európai Szabadalmi Hivatal „hét intézkedése” a szabadalmazási eljárás gyorsítására Az utóbbi néhány évben megnövekedett az Európai Szabadalmi Hivatal munkájával kapcsolatos kritikák száma, a szabadalmi szakmai körök, de legfőképpen a bejelentők kifogásolták a meghosszabbodott átfutási időt. Elérte tehát az EPO-t is az a panasz, amellyel a közelmúltban a világ legtöbb szabadalmi hivatalának, így a magyarnak is, szembe kellett néznie. Az egyes országokban különböző módokon oldották meg az engedélyezési eljárás során felgyülemlett ügyek gyorsított feldolgozását, a vizsgálati elmaradások megszüntetését. A bejelentőknek a hivatalokra gyakorolt nyomása számos sikeresnek mondható szabadalomjogi ötlet (pl. a halasztott vagy soron kívüli vizsgálat bevezetése) megszületését segítette elő. Az Európai Szabadalmi Hivatal elnöke 1988-ban adta ki azt a közleményét, amely a szabadalmi bejelentések gyorsított feldolgozására vonatkozó „hét intézkedést” hirdette meg. Mind az újdonságvizsgálat, mind pedig az úgynevezett lényegi (érdemi) vizsgálat terén keletkezett lemaradások megszüntetésének feladatát meg kellett oldani. A gyorsított vizsgálatot célul kitűző program eredményeképpen 1992. végére az újdonságvizsgálatban tapasztalható lemaradást majdnem teljesen sikerült felszámolni. 1992 decemberében javított „hét intézkedés” közlésére került sor: az először az EPO-hoz benyújtott (tehát nem elsőbbséges) bejelentések esetében az újdonságvizsgálati jelentés kiadásának határidejét 9 hónapról 6 hónapra csökkentették. Tekintsük át a meghirdetett intézkedések mindegyikét: tanulságos ez abból a szempontból is, hogy az európai szabadalmazási eljárás néhány jellegzetességére az olvasó figyelmét felhívjuk. Az I. intézkedés a gyorsított vizsgálati kérelemre vonatkozik. Az a bejelentő, akinek alapos érdeke a gyorsított vizsgálat, ezt írásban kérheti. A kérelem díjmentes, de megfelelő indoklással kell alátámasztani. Az EPO — a hirdetmény szerint - minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a kérelemnek eleget tegyen. A 2. intézkedés szerint az elsőként az EPO-hoz benyújtott bejelentéseket különleges figyelemben részesítik. Ezek azok az ügyek, amelyekben nem igényelnek uniós elsőbbséget. Az ilyen ügyekben az EPO biztosítja, hogy az újdonságvizsgálati jelentés általában a benyújtás napjától számított 6 hónapon belül a bejelentő rendelkezésére álljon. A hirdetményben felhívják a bejelentő figyelmét az úgynevezett „belső” elsőbbségre. Ez azt jelenti, hogy az először az EPO-hoz benyújtott bejelentésre egy későbbi európai bejelentés elsőbbsége is alapozható. Mi is ez a „belső” elsőbbség? APárizsi Uniós Egyezmény (PUE) 4. cikk A(l) bekezdése szerint azt, aki találmányt, használati mintát, ipari mintát, gyári vagy kereskedelmi védjegyet az unió országában szabályszerűen bejelent, valamint az ilyen bejelentő jogutódját, meghatározott határidőkön belül elsőbbségi jog illeti meg arra, hogy bejelentését a többi országban megtegye. Mint ismeretes, az elsőbbségi határidő szabadalmaknál és használati mintáknál 12 hónap. Ezen a helyen arra szükséges a figyelmet felhívni, hogy elsőbbség az egyik országban tett bejelentésre alapozható, és a többi, azaz a másik országban benyújtott bejelentésnél vehető igénybe. Ebből arra lehet következtetni, hogy az elsőbbség nem alapozható az ugyanabban az országban tett bejelentésre. Az újabb időkben keletkezett nemzetközi szabadalmi szerződések lehetővé teszik az úgynevezett „belső” elsőbbség igénybevételét. Ilyen szerződés az 1970-ben létrejött Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) és az 1973-ban keletkezett Európai Szabadalmi Egyezmény (EPC) is.
