Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 4. szám - Tanulmányok - Szitáné Dr. Kazai Ágnes: A szabadalmi statisztikai adatok felhasználási lehetőségei
Ipaijogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 98. évfolyam IV. 1993. augusztus TANULMÁNYOK SZITÁNÉ DR. KAZAI ÁGNES A szabadalmi statisztikai adatok felhasználási lehetőségei A szabadalmi statisztikai adatok a tudományos és a technológiai fejlődés mutatószámai, ezért felhasználási lehetőségeikkel, előnyös, illetve hátrányos tulajdonságaik feltárásával számos külföldi kutató foglalkozik. (D. Archibugi, M. Pianta, G. Sirilli, K. Pavitt, P. Patel, C. De Bresson stb. hogy csak a leggyakrabban idézetteket említsük). A publikált tanulmányok - többek között - arra keresnek választ, hogy a szabadalmaztatás adatai mennyiben alkalmasak a műszaki fejlődés irányainak feltárására, más mutatószámokkal történő összevetésre, illetve nemzetközi összehasonlításra. Széles körű felmérések és szakirodalmi feldolgozások alapján vizsgálják a kutatásfejlesztési tevékenység, a szabadalmaztatás, a technológiai specializáció, az országnagyság, a vállalatok mérete, a piaci magatartás stb. közötti összefüggéseket. A kutatások eredményei természetesen nem egységesek. A szakemberek körében is vannak szkeptikusok, akik a szabadalmi mutatószámok torzító hatásait felerősítve alkalmatlannak tekintik az adatokat mérvadó következtetések levonására, más kutatók viszont inkább e jelzőszámok előnyös tulajdonságait emelik ki. A közép- és kelet-európai régióban a szabadalmi statisztikákon alapuló vizsgálatok kevésbé közismertek. A volt szocialista országokban - és így Magyarországon is - a fejlett ipari államokkal történő nemzetközi összehasonlítást alapvetően gátolta az eltérő gazdasági struktúra és az iparjogvédelmi rendszerben meglévő különbözőségek. Az elkövetkező időszakban a gazdasági és iparjogvédelmi rendszerek közeledéséből fakadóan várhatóan ezekben az országokban is nagyobb teret kapnak a kutatások. E megállapítást - Magyarországot tekintve - az a tény is alátámasztja, hogy a hazai iparjogvédelmi információs szolgáltatások az utóbbi néhány év fejlesztései eredményeképpen ma már jó alapot jelentenek a vizsgálatok elvégzéséhez. A szabadalmi mutatószámok teljes körű felhasználási lehetőségeinek elemzésére, értékelésére e helyen természetesen nincs lehetőség, ezért csak néhány vizsgálat eredményeinek általános ismertetésére vállalkozhatunk (elsődlegesen Daniele Archibugi és Mario Pianta munkáira támaszkodva). LA szabadalmi adatok felhasználása a technológiai fejlődés vizsgálatára A szabadalmaztatás adatainak egyik leggyakoribb felhasználási területe a technológiai változások nyomonkövetése, a műszaki fejlődés irányainak megismerése. A szabadalmak jól tükrözik a technológiai változásokat, ezért igen sok vállalat foglalkozik a szabadalmi irodalom kutatásával. A cégek kutatási tevékenységének célja elsődlegesen az egyes szakterületek fontosabb fejlesztési irányainak feltárása, a versenytársak szabadalompolitikájának megismerése és az esetleges jogi viták elkerülése. A vállalati igények természetesen a műszaki fejlesztés egy-egy kiválasztott területére vonatkoznak, ahhoz azonban, hogy a technológia-váltást tanulmányozni tudjuk, már nagyszámú szabadalom statisztikai vizsgálatára van szükség. A szakirodalomban számos kutatás lelhető fel, amelyek eredményei igazolják azt, hogy a szabadalmak értékes információkat szolgáltatnak a találmányok és felfedezések időbeli, földrajzi, szektorális és technológiai megoszlásáról. 2. A szabadalmi mutatószámok felhasználásának előnyei és hátrányai A szabadalmaztatásra vonatkozó adatok - más statisztikai jelzőszámokhoz hasonlóan - előnyös és hátrányos tulajdonságokkal jellemezhetők.
