Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 3. szám - Dr. Jakabné Molnár Judit: A találmányi gondolat tettenérése a szabadalmi leírásban
1 parjogvédelmi szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 98. évfolyam III. 1993. június DR. JAKABNÉ MOLNÁR JUDIT* A találmányi gondolat tettenérése a szabadalmi leírásban Arra a kérdésre, hogy hogyan kell a szabadalmi leírást elkészíteni, a válasz nagyon egyszerű. Jól. Annak eldöntése azonban, hogy milyen a jó szabadalmi leírás, már korántsem ilyen nyilvánvaló. Különböző szempontokat kell ugyanis figyelembe venni. Sokszor tapasztalható, hogy mást ért a jó leírás alatt a feltaláló, mást a hivatal, megint mást a bíróság még akkor is, ha a céljuk tulajdonképpen közös: a feltaláló jó műszaki gondolatának az azt megillető mértékű oltalomban részesítése. A feltaláló szempontjából - úgy gondolom - akkor jó a leírás, ha a szabadalmi oltalmat a lehető legrövidebb idő alatt megszerzi a találmányára. Az is fontos lehet, hogy a bejelentés lehető legkevesebb átdolgozásával, alaki és érdemi felhívások megválaszolása nélkül szerezze meg az oltalmat. A feltaláló, érthető módon, szíve legkedvesebb gyermekének, az egyedül jó és megváltoztathatatlan szövegnek tartja alkotását, amin mindenfajta változtatást a személye elleni támadásnak vél. Természetesen arra törekszik, hogy a legnagyobb oltalmi kört, a legtágabb oltalmi területet mondhassa magáénak. A hivatal szempontjából akkor jó a leírás, ha tiszta, világos, érthető. Akkor van az elbírálónak a legkevesebb munkája és akkor tud megalapozott, megbízható döntést hozni, ha a leírás jól megszerkesztett, mindazokat a részeket tartalmazza, amelyek az alaki előírásokban szerepelnek. Nagyon fontos, hogy már a leírásból kiderüljön, mi a technika állása az adott szakterületen, és hogy ehhez képest mi a találmányi gondolat. A hivatal szempontjából az a jó leírás, amelyben pontosan arra igényel a feltaláló oltalmat, ami megilleti. A bíróság munkáját tekintve talán még fontosabb az áttekinthető, a találmányt pontosan bemutató leírás. Hiszen a találmányi gondolat megszületésének helyétől távolodva, egyre inkább általános műszaki intelligenciára van szükség a kérdés érdemi vizsgálatához. Ha elmondhatjuk, hogy a szabadalmi elbí* osztályvezető, Országos Találmányi Hivatal rálóknak a műszaki megoldások széles körével kell foglalkozni, méginkább igaz ez az elsőfokú vagy a másodfokú bíróságra. Fokozottan érvényes tehát a jól értelmezhető leírás igénye a szabadalmi bejelentés engedélyezési fázisa utáni szakaszokban. Nem kétséges, hogy az eddig részletezetteken túl a műszaki közvélemény is azt várja, hogy a szabadalmi leírás a találmányt szabatosan, világosan, egyértelműen tárja fel, mert az csak így járul hozzá a műszaki ismeretek bővüléséhez. Számos olyan szerkesztési elvet ismerünk, amely a szabadalmi leírás kereteit meghatározza. Érdemes ezek közül most néhányat abból a szempontból is szemügyre venni, hogy miként segítik elő a találmányi gondolat minél pontosabb bemutatását, megfogalmazását. Időszerű a kérdéssel foglalkozni azért is, mert a szabadalmi törvény módosítása előtt állunk. A törvényelőkészítő munka során érdemes áttekinteni az eddigi tapasztalatokat. Aktualitást ad a kérdésnek az is, hogy küszöbön áll a csatlakozásunk az Európai Szabadalmi Egyezményhez. A csatlakozásra való felkészülés szempontjából is érdekes lehet tanulmányozni, hogyan szabályozza a találmányi gondolat megjelenítését az Egyezmény szövege és az Európai Szabadalmi Hivatal joggyakorlata. A találmányi gondolat bemutatását nyilvánvalóan a technika állásának ismertetésével kell kezdeni. Az OTH elnökének III-1983-hirdetménye szerint a leírásnak tartalmaznia kell a technika állásának ismertetését a források megjelölésével. Azaz, a bejelentőnek meg kell adnia az általa ismert, a találmányhoz legközelebb álló megoldást, és ebből kiindulva kell bemutatnia a találmány újdonságát megalapozó találmányi gondolatot. Véleményem szerint a technika állásának bemutatása a szabadalmi leírásnak nagyon fontos része. Mégis az a tapasztalatom, hogy ennek a feltárására, értékelésére sokszor nem fordítanak igazán nagy gondot. A bejelentések egy részében egyáltalán nem jelölnek meg technikai szintet. Alig külön
