Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 3. szám - Dr. Szarka Ernő: A mikrobiológiai találmányok oltalmazásának speciális problémái
A mikrobiológiai találmányok oltalmazásának speciális problémái 3 évei, amelynek végén kiderül, hogy a jogot valaki már elorozta. A kutatónak tehát minden lépését meg kell fontolnia szabadalomjogi szempontból is. A feltalálói ötlet kezdeti megfogalmazásától a szabadalom megadásáig a kutatónak tisztában kell lennie a jogi bukfencekkel és azokkal a munkamenetekkel, amelyekkel ezek a bukfencek elkerülhetők. A szabadalmi ügyvivő ugyan segítséget jelent, de ha a kutató nem ismeri a szabadalmazás alapfeltételeit, nem tud célszerűen kommunikálni az ügyvivővel sem. A biotechnológiai találmányok területén - akárcsak a találmányok bármely más területén - két fontos eszköz áll rendelkezésre a tulajdon védelmére: a szabadalmi oltalom és az ipari titok. Az ipari titoknak azonban a mikrobiológiai találmányok esetében nagyobb szerepe lehet, mint a találmányok más szakterületein. Az ipari titokvédelem az általános jog egyik fogalma. Az ipari titok jogi védelme országról-országra változhat. A változatos formák ellenére ez jól megalapozott jog mind a szabadalmazható, mind a nem szabadalmazható (vagyis a szabadalmi törvény követelményeit ki nem elégítő) találmányoknál. Ipari titok bármely leírás, képlet, minta, eszköz vagy információgyűjtemény, amelyet egy vállalkozó vállalkozásában alkalmaz, ahol a vállalkozónak a titokban tartás előnyöket nyújt azokkal a versenytársakkal szemben, akik ezeket nem ismerik. Ilyen ipari titkok lehetnek pl. egy kémiai vegyület képlete; egy termék előállítására, kezelésére vagy megóvására szolgáló eljárás; egy mikroorganizmus stb. Még konkrétabb példák a jelen szakterületen:- sörfőzési eljárás speciális élesztőtörzs alkalmazásával;- antibiotikum-fermentációban alkalmazott vegyszer, amely az adott antibiotikum nagyobb kitermelését biztosítja;- eljárási körülmények, pl. hőmérséklet vagy levegőztetési sebesség, amely a kívánt termék nagyobb kitermeléséhez vezet egy fermentációs eljárásban. Az eddig elmondottakból nyilvánvaló, hogy az oltalom két formája kölcsönösen kizárja egymást: a szabadalmak a teljes nyilvánosságra kerülést eredményezik, az ipari titok keretében viszont a találmány - bizalmasan kezelve - titokban van tartva. Ha a találmány nem tekinthető szabadalmazhatónak, a jogi oltalomhoz az ipari titok az egyetlen út. Ha azonban egy találmány szabadalmazhatónak tekinthető, akkor választani kell az ipari titok és a szabadalmi oltalom között, figyelembe véve a két forma előnyeit és hátrányait. Ezt a választási lehetőséget mutatja be az 1. ábra. 1. ábra A TALÁLMÁNYOK OLTALMAZÁSÁNAK ELSŐDLEGES VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEI A titokvédelem jogi háttere országonként változó, ezek részletezésére nem térek ki. A magyar jogban a Ptk. intézkedik a közkinccsé nem vált szellemi alkotásokról. A Ptk. 86. § (3) bek. szerint a törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről külön (szabadalmi, újítási stb.) jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag szeles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak. A 86. § (4) bek. szerint a személyeket (ideértve a jogi személyeket is) védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. A végrehajtási szabály szerint a védelem a megkezdett vagy tervezett hasznosítás esetén a közkinccsé válásig illeti meg a személyeket. Az oltalom tartalmát illetően a Ptk. utal a személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó általános rendelkezésekre, amelyek lehetőséget adnak egyebek között a jogsértés megállapítására, a további jogsértéstől való eltiltásra, kártérítésre. Emellett a Ptk. 87. § (2) bek. szerint a jogosult azt is követelheti, hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó személy részeltesse őt az elért vagyoni eredményben. A Ptk-t kiegészítő további oltalmat nyújt a polgári jogi, a munkajogi és a versenyjogi titokvédelem. A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény 5. §-a általános jelleggel mondja ki, hogy tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyüvánosságra hozni. A törvény lényegében a gyakorlatra bízza annak eseti meghatározását, hogy mi minősül az üzleti titok tisztességtelen megszerzésének. Találmány Ipari titok Hazai szabadalom Külföldi szabadalom
