Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 3. szám - Dr. Szarka Ernő: A mikrobiológiai találmányok oltalmazásának speciális problémái
4 dr. Szarka Ern6 Ezzel kapcsolatban utalok dr. Bobrovszky Jenő kitűnő cikkére az Iparjogvédelmi Szemle 1991. februári számában. Ahhoz, hogy az ipari titok lehetősége egyáltalán szóba jöhessen, a találmány kidolgozására végzett laboratóriumi kísérleteket megfelelő gondossággal kell regisztrálni, és a regisztrált eredményekhez hozzáférésre jogosultak körét pontosan be kell határolni. A szabadalmi területre keveset adó „akadémikus kutató” ilyennel sajnos keveset gondol. A tudatos ipari kutatóhelyeken azonban a kutatási jegyzőkönyvezésnek és a hozzáférhetőségnek szigorú szabályai vannak. A kutatási jegyzőkönyv vezetésének szabályairól adok most (amerikai eredetű) példát. A jó laboratóriumi jegyzőkönyv pontosabb követelményei az alábbiak: 1) A laboratóriumi jegyzetfüzet, amelyben a jegyzőkönyv található, legyen bekötve és számozott oldalakkal ellátva. 2) Legyen feltüntetve a dátum (a jobb felső sarokban), amikor az adott munka elkezdődött. 3) Minden jegyzőkönyvi bejegyzés azonos tintával történjék, hogy a bejegyzés időpontjával kapcsolatban ne adódhassanak kételyek. 4) A tervezett kísérlet részletesen legyen ismertetve, jelezve a kísérlet célját és a várt eredményt. 5) Ha a kísérleti munka egy részét más személy végzi (pl. biológiai értékmérő), a kapott adatokat a laboratóriumi jegyzetfüzetben rögzíteni kell, mihelyt az eredmények megérkeztek. 6) A vizsgálati eredmények megérkezésének dátuma szerepeljen az ezt rögzítő oldalon, és itt legyen feltüntetve, hogy mikor adták le a mintát vizsgálatra és erre melyik jegyzetfüzet oldala tartalmaz utalást. 7) A bejegyzések mindig a laboratóriumi jegyzetfüzetben legyenek rögzítve (nem behelyezett cédulákon), és mindig azonnal az elvégzett munka után. 8) Ha a jegyzetfüzetben hibás bejegyzés történik, ezt csak egyetlen vonallal szabad keresztülhúzni, és nem szabad kitörölni vagy kiradírozni. 9) Minden következtetést és megfigyelést be kell vezetni a jegyzetfüzetbe, a negatív eredményeket is, mert ezek is fontosak lehetnek. 10) A jegyzetfüzetben, ha egy oldal megtelik, a kísérletet ténylegesen végző személynek (pl. a kutatónak vagy asszisztensének) az oldalt alá kell írni és dátumozni. 11) A jegyzetfüzetben minden oldalt alá kell írni a kísérletet ténylegesen végző személyt felügyelő személynek. 12) Egy kísérletsorozat végén a szakmai következtetéseket a jegyzetfüzetben rögzíteni kell, és ezeket a következtetéseket - a kísérletet végzőn kívül - alá kell Íratni tanúként olyan személlyel is, aki a kísérletek lényegét megérti. 13) Ha egy oldal a jegyzetfüzetben nincs kitöltve, az üres részt átlós vonallal át kell húzni. Ezekhez a szempontokhoz csatlakozik még a mikrobiológiai találmányok speciális eszközének, a mikroorganizmus törzseknek a védelme - ezúttal fizikai értelemben. A törzseket zárt helyen kell tartani, a további munkában már nem használandó tenyészeteket vissza kell sterilezni stb. Volt szerencsém egy nagy amerikai fermentációs cég törzsgyűjteményében járni - fegyveres őr vigyázta, csak hárman mehettek be a szobába, és az őr visszafelé mindenkit megmotozott. Mindezek a jegyzőkönyvezési és törzsvédelmi intézkedések - talán nem ennyire szigorúan - vonatkoznak azokra a találmányokra is, amelyeket szabadalommal kívánunk oltalmazni. A jegyzőkönyvek pontos vezetése pedig azért fontos, mert az Egyesült Államokban esetleges interferencia vizsgálatok esetén döntő bizonyítékok lehetnek. Amikor a mikrobiológiai találmányok esetén az ipari titok formáját választják, az eddig említetteken kívül számos személyi jellegű biztonsági intézkedést is figyelembe kell venni. Nagyobb cégeknél ezeknek kidolgozott útja van titkossági szerződésekkel, ügyrendi előírásokkal. A 2. ábrán megkísérelek bemutatni egy „intézkedési csomagot” a titkosság védelmére. 2. ábra A SZELLEMI TULAJDONJOGOK VÉDELME: AZOKNAK A LÉPÉSEKNEK AZ ÖSSZEFOGLALÁSA, AMELYEKET A KUTATÓNAK EL KELL VÉGEZNIE, HOGY MUNKÁJA TITKOSSÁGÁT FENNTARTSA 1. ) Korlátozott számú hallgatóság a csoporton belül, akik kötelezettséget vállalnak, hogy a témáról a csoporton kívül nem tárgyalnak 2. ) Ha kutatócsoporton kívüli személy vesz részt, kötelezettséget kell vállalnia a titkosságra Szellemi tulajdonjog Írott jegyzetfüzetek írott, beszámolók A jegyzetfüzetek hozzáférhetőségének megakadályozása Nem szabad publikálni a szahadalmazási eljárás átgondolása és megindítása előtt Az írott beszámolók korlátozott szétosztása Az írott beszámolók másolásának korlátozása-------------------------—v----------------------------—— Megbeszélések szemináriumokon
