Iparjogvédelmi Szemle, 1992 (97. évfolyam, 1-6. szám)

1992 / 1. szám - Dr. Paul Braendli: Az Európai Szabadalmi Rendszer

8 dr. Paul Braendli a bíróságok, elsősorban a Közös Fellebbviteli Bíróság előjoga. Természetesen a közösségi szabadalmi rendszer sem kritikamentes. Az 1975. évi egyezményt több ízben újra kellett szövegezni és kiegészíteni, és még mindig nem lépett hatályba. Nyelvi rendelkezések, pénzügyi szempontok és illetékességi kérdések: ezek azok a főbb olyan témák, amelyek továbbra is foglalkoztatják a szkeptikusok gondolatait. Meg vagyunk győződve azonban arról, hogy az európai szabadalmi rendszernek szüksége van a közösségi szabadalomra, mint az európai integráció logikus következményére, és hogy előnyei a bejelentő számára meghaladják a vitathatatlan hátrányokat. A közösségi szabadalom az európai szabadalmi rendszer kialakításával kapcsolatos munkák befejezé­sét jelzi, legalábbis egyelőre. Ez a munka több mint 30 éve kezdődött, és gyakran csaknem kudarcot val­lott. 1993. január 1-jén létrejön az európai belső piac. A közösségi szabadalomról szóló egyezménynek is ugyanekkor kellene életbe lépnie, de még nem biz­tos, hogy az a határidő betartható. Az EPO a maga részéről már felkészült! Amint már említettem, az európai közös piac már jóval 1993 előtt is új kihívás előtt áll. Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország új alapokra helyezi kapcsolatait az Európai Közösséggel, azzal a végső szándékkal, hogy annak tagjává váljanak. Ezt a politikai célt nem lehet azonban elérni anélkül, hogy össze ne hangolnák szabadalmi rendszereiket az európai mintával. Szabadalomjogi vonatkozásban ez már nagyjából megtörtént, vagy legalábbis a folyamat beindult. Természetesen a szabadalmi törvények korszerűsítése önmagában nem elegendő. Szükség van az említett országok szabadalmi hivatalinak és dolgozóinak közreműködésére is. Meggyőződésem szerint eltökélt szándékuk, hogy a szabadpiaci elvekkel összhangban dolgozzanak. Elegendő említenem a három ország szabadalmi hivatalai korszerűsítésére vonatkozó nagyszabású terveket. Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak még, ami elsősorban ezekre az országokra vonatkozik, de nem csupán rájuk. Elsőbbséget kell biztosítani a gazdaság újjáépíté­sének, az innováció előmozdításának és az ipar ver­senyképessé tételének. Ez magába foglalja a modern szabadalmi rendszer segítségével elért sikerek kiak­názását a célok megvalósításának eszközeként. Nem szabad alábecsülnünk azt a feladatot, amellyel most a varsói, prágai és budapesti szaba­dalmi hivataloknak szembesülniük kell. Gondosan mérlegelni kell, mi a legjobb módja a rendelkezésre álló, korlátozott források kihasználásának. Ezzel kap­csolatban úgy érezzük, nem kezelhetjük tabuként azt a kérdést, vajon célszerű-e fenntartani jelenlegi vizs­gálati rendszerüket, és ha igen, milyen mértékben. Utaltam már azokra az országokra, amelyek össze­egyeztették jogszabályaikat az európai szabadalmi rendszerrel és jó példát mutattak arra, hogyan lehet sikeresen megoldani ezt a feladatot. Egy másik tényező az Európai Szabadalmi Szer­vezet korábban már említett információs politikája. Ha a varsói, prágai, budapesti és más közép- és kelet-európai hivatalok ebben közreműködnek, jelen­tős mértékben hozzájárulhatnak a műszaki fejlődés­hez és országuk gazdasági újjáéledéséhez. A csúcstechnológiák mai világában egy vállalat versenyben elfoglalt pozíciója nemcsak termékei mi­nőségétől függ, hanem növekvő mértékben termelési technológiájának színvonalától is. Ez növeli az át­fogó műszaki információ és az erősebb szabadalom fontosságát. Mivel a piacok egyre inkább kölcsönös függésbe kerülnek egymással és átfogóvá válnak, az élvonalbeli cégek vezetői nemcsak a szabadalmi ol­talmat igényük fokozottabban, hanem azt is, hogy az oltalom földrajzi kiterjedése minél szélesebb legyen. Az Európai Szabadalmi Egyezményben és a közös­ségi szabadalomról szóló egyezményben megfogalma­zott európai szabadalom célja, hogy segítsen e célki­tűzés elérésében. Földrajzi terjedelme talán még kor­látozott, de a terjeszkedési folyamat még korántsem fejeződött be. Ahogyan mi, európaiak gazdaságilag, politikailag és kulturálisan közeledünk egymáshoz, az európai szabadalmi rendszer továbbra is lendületben marad — élén az Európai Szabadalmi Szervezettel mint húzóerővel. Előadásomban képet kívántam adni szabadalmi oltalmi rendszerünk céljairól és jövőbeli kilátásairól. Remélem, érdekes volt az Önök számára. Fordította: Koslikné Bende Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom