Iparjogvédelmi Szemle, 1992 (97. évfolyam, 1-6. szám)

1992 / 1. szám - Francois Curchod: Nemzetközi irányzatok az iparjogvédelemben; Hogyan alkalmazzuk hasznosan a PCT-t?

Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 97. évfolyam, II. 1992. február FRANCOIS CURCHOD* Nemzetközi irányzatok az iparjogvédelemben; Hogyan alkalmazzuk hasznosan a PCT-t? 1. Előadásom tárgya kettős: először számot kí­vánok adni az iparjogvédelem jelenlegi nemzetközi irányvonalairól, majd azt fejtem ki, hogyan használ­ható a PCT, ill. Szabadalmi Együttműködési Szerző­dés a lehető legelőnyösebben. AZ IPARJOGVÉDELEM NEMZETKÖZI IRÁNYVONALAI 2. Van-e annál jobb mód a jelenlegi nemzetközi iparjogvédelmi irányzatok ismertetésére, minthogy bemutassuk azokat a fő témákat, amelyeket a Szel­lemi Tulajdon Világszervezete — amely, mint isme­retes, az ENSZ egész világra kiterjedő illetékességű szakosított szerve a szellemi tulajdon vonatkozásá­ban — a következő két évre programjába felvett. Ezt szándékozom én is követni az alábbiakban, a szaba­dalmak területéről kiindulva. A szabadalmi jog harmonizációja 3. Jelenleg a WIPO tevékenységi programjában is szereplő, és lényegében már évek óta az egyik legfon­tosabb téma a szabadalmi jog harmonizációjának a kérdése. Amint Önök azt bizonyára tudják, ezen a téren jelentős előrehaladás történt. 1991. júniusában Hágában diplomáciai konferenciát tartottak, de az a korábbi megegyezéseknek megfelelően semmilyen végső döntést nem hozott a Szabadalmi Jogi Szer­ződés tárgyában benyújtott előterjesztést illetően, így a hágai rendezvény valójában csak a diplomáciai konferencia első része volt. A Párizsi Unió Közgyű­lése, amely a tervezetre vonatkozó eljárási határoza­tok meghozatalának illetékes szerve, legutóbbi szep­tember végi-október elejei ülésén úgy döntött, hogy egyelőre nem tűz ki időpontot a diplomáciai konfe­rencia második részének lebonyolítására. Ennek két oka volt. Először is, tanácsos megvárni a GATT ke­retében folyó tárgyalások kimenetelét az Uruguayi Fordulóval — közismertebb nevén a TRIPS tárgya­lásokkal kapcsolatban —, mivel a WIPO diplomáciai konferenciája napirendjén szereplő számos probléma azonos a TRIPS tárgyalások napirendjén szereplőké­vel. Továbbá meg kellene várni azoknak a vitáknak az eredményét is, amelyeket jelenleg a WIPO tár­gyalások egyik főszereplője — nevezetesen az Egye­sült Államok — folytat bizonyos kérdésekben, min­denekelőtt a híres „első bejelentő, kontra első felta­láló” kérdésben. Ezért olyan megállapodás jött létre, hogy a Párizsi Unió közgyűlése akkor állapítja meg a diplomáciai konferencia második részének időpont­ját, amikor ez a két pont tisztázódik, de mindenesetre a közgyűlés újra megfontolja ezt a kérdést legkésőbb 1992 szeptemberében. Biotechnológiai találmányok 4. Fontos WlPO-téma — még mindig a szabadal­mak területén — a biotechnológiai találmányokra vo­natkozó is. Az utóbbi években többször ült össze szakértői bizottság azért, hogy áttekintse az ezen a területen felmerülő, különösen komplex problémákat. A bizottság tanulmányozta a WIPO Nemzetközi Iro­dája által e téren megfogalmazott problémák meg­oldására vonatkozó javaslatokat. A munka végezté­vel megszerkesztenek egy szöveget, amely magába foglalja majd a javasolt megoldásokat. Ésszerűtlen­nek tűnne azonban, hogy túl gyorsan cselekedjünk, itt is meg kell várni a TRIPS tárgyalások eredmé­nyét, amely (egyebek között) a biotechnológiai talál­mányok oltalmának különböző aspektusaira is vonat­kozni fog. E tárgyalások befejeződése után a WIPO a megoldások szövegezését befejezi és közzéteszi. Ha időközben — 1993-ig — világossá válik, hogy az idő még mindig nem érett meg az előbb említett szakér­tői bizottság összehívására, helyette a WIPO szervez egy, az összes érdekelt fél számára nyílt fórumot a biotechnológiai találmányok oltalma tárgyában. A PCT-rendszer fejlesztése 5. Még mindig a szabadalmak területén maradva a PCT-rendszer fejlesztésének tervéről szeretnék rö­viden említést tenni, amely előreláthatólag rendkí­vüli fontosságra tesz szert majd az elkövetkezendő években. A tervezet célja nem a jelenlegi PCT- rendszer módosítása, hanem ahhoz inkább olyan új elemek hozzáadása, amelyek a szabadalmi bejelenté­sek benyújtásának és a szabadalmak engedélyezésé­nek egyszerűsítésére hivatottak. Jelenlegi felfogásunk szerint, aki a PCT keretében nyújt be egy nemzet­* A WIPO főigazgató-helyet lese.

Next

/
Oldalképek
Tartalom