Iparjogvédelmi Szemle, 1992 (97. évfolyam, 1-6. szám)

1992 / 2. szám - Dr. Palágyi Tivadar: Hírek a külföldi szabadalmi és védjegyjog területéről

22 dr. Palágyi Tivadar B. Új bolgár szabadalmi törvény Bulgáriában is elkészült az új szabadalmi törvény tervezete, amely előreláthatólag ennek az évnek a második negyedében fog hatályba lépni. Az új törvény főbb rendelkezései a következők: Az oltalmi idő 20 év a bejelentés napjától számítva. A szabadalmazhatóság feltételei az újdonság, az ipari alkalmazhatóság és a feltalálói tevékenység. Meg fog szűnni a szerzői tanúsítványos rendszer. A vegyi úton előállított termék, gyógyszerek, koz­metikai termékek és élelmiszerek szabadalmazhatok lesznek. Az elővizsgálati rendszer gyakorlatilag változat­lan marad, vagyis alaki vizsgálat után a bejelentése­ket érdemileg fogják vizsgálni. 3. Európa A. Szabadalom engedélyezése a transzgenetikai egérre Az Európai Szabadalmi Hivatal 1991. október 4-én szabadalmat engedélyezett a Harvard Egyetem transzgenetikai egérre vonatkozó bejelentésére, amelynek tárgya a rákkutatásban használható fel. A bejelentést a hivatal elővizsgálati osztálya 1990 júliusában elutasította azon az alapon, hogy a bejelentés állatfajra vonatkozik, amelynek szabadal­mazását az Európai Szabadalmi Egyezmény 53(b) szakasza kizárja. Az elutasítás további oka az volt, hogy az elővizsgálati osztály véleménye szerint a sza­badalom engedélyezése az 53(a) szakasz alapján köz­rendbe is ütközhet. A bejelentő fellebbezése után a Fellebbezési Tanács az ügyet 1990 októberében visszautalta az elővizsgálati osztályhoz, amely döntését — a szokásostól eltérően — részletesen indokolta arra tekintettel, hogy az ügy mind a közegészségügy, mind a köz figyelme szempontjából nagy jelentőségű. A Fellebbezési Tanács iránymutatása alapján az elővizsgálati osztály megállapította, hogy bár bizo­nyos állatkategóriák ki vannak zárva a szabadalmaz­ható találmányok köréből, az 53(b) szakasz nem az öszes állatot zárja ki. A tanács utalt arra, hogy bár az „állatfaj” kifejezés a három hivatalos nyelven („ani­mal varieties”, „races animales” és „Tierarten”) nem teljesen egyenértékű, a „rágcsálók” vagy „emlősök” fogalom olyan taxonómiai egységet jelent, amely sok­kal magasabb, mint az 53(b) szakaszban szereplő meghatározás. A közerkölcs kérdésének vizsgálata kapcsán az elővizsgálati osztály három érdeket igyekezett össz­hangba hozni: az emberiség alapvető érdekét a szé­les körben elterjedt és veszélyes betegségek gyógyí­tása terén, a környezet védelmét káros gének nem ellenőrizhető elterjedése ellen, továbbá az állatkísér­letek kegyetlenségének kiküszöbölését. Minthogy a találmány célja olyan állatkísérleti modellek létreho­zása, amelyeket tanult személyzet, ellenőrzött feltéte­lek mellett, kizárólag laboratóriumban használ, gya­korlatilag nem áll fenn az általános környezetbe való kijutás veszélye. így a genetikai egeret nem lehet köz­­erkölcsbe ütközőnek tekinteni — állapította meg az elővizsgálati osztály. A döntés az Európai Szabadalmi Egyezmény 53(b) szakasza vonatkozásában, vagyis az a megál­lapítása, hogy a találmány nem állatfajra vonatko­zik, megindokolható ugyan, de az lehet a következ­ménye, hogy a jövőben nagyon széles oltalmi körű igénypontokra oltalmat engedélyeznek, míg korláto­zott oltalmi körű igénypontokat — bár kielégítik az újdonság és a feltalálói tevékenység követelményét — elutasítanak az 53(b) szakasz szerinti kizárás folytán. B. Német fordítás angol vagy francia nyelvű európai bejelentések leírásáról A Német Szövetségi Parlament elé 1991. októberé­ben terjesztett törvénytervezet előírja, hogy az olyan európai szabadalmi bejelentések esetén, amelyek vá­lasztott nyelve angol vagy francia, a megadott euró­pai szabadalom németországi érvényesítésének felté­tele, hogy német fordítást is benyújtsanak a Német Szabadalmi Hivatalnál. A fordítást a szabadalom en­gedélyezésének az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétől számított 3 hónapon belül kell benyújtani. Egyúttal illetéket is le kell róni, amely­nek összege előreláthatólag 250 DM lesz. 4. Franciaország Franciaországban 1991. november 21-én hatályba lépett a Francia Államtanács rendelete a kiegé­szítő oltalmi bizonylatról, amelyet gyógyászati ter­mékekre vonatkozó szabadalmak oltalmi idejének meghosszabbítására engedélyeznek akkor, ha a beje­lentő a francia Szabadalmi Hivatalnál kérelmet nyújt be, és a kérelem tárgya az alábbi három feltétel mind­egyikét kielégíti: — a szabadalom gyógyászati termékre vagy an­nak előállítási eljárására vagy a gyógyá­szati termék előállításához szükséges ter­mékre vagy az utóbbinak az előállítására vo natkozik; — a kérelem benyújtásának napján a szabada lom érvényben van; — a kérelem benyújtásának időpontjáig engedé­lyezték a termék forgalomba hozatalát. A kérelemhez mellékelni kell a forgalomb< hozatali engedélyt, és egyidejűleg le kell róni ; 2500 FF összegű illetéket. A kiegészítő oltalmi bizonylat a szabadalon 20 éves oltalmi idejének lejártát követően lép ha tályba, és oltalmi ideje nem haladhatja meg a 20 éve követő 7 évet, sem pedig a forgalomba hozatali en gedély megadásától számított 17 évet. A kiegészíti oltalmi bizonylat után éves fenntartási illetéket kel

Next

/
Oldalképek
Tartalom