Iparjogvédelmi Szemle, 1992 (97. évfolyam, 1-6. szám)

1992 / 1. szám - Francois Curchod: Nemzetközi irányzatok az iparjogvédelemben; Hogyan alkalmazzuk hasznosan a PCT-t?

14 Francois Curchod folytassák, és lépjenek-e be a nemzeti vagy regionális szakaszba és ha igen, mely országokban. A döntéshozatali eljárások szükségessége az iparban a PCT-előnyök optimalizálása érdekében 42. Sok vállalatnál a döntés megtételére vonatkozó eljárások — benyújtsák-e a szabadalmi bejelentése­ket vagy fenn tartsák-e a szabadalmakat, meglehető­sen nehézkesek. A PCT-rendszer optimális haszná­latához az szükséges, hogy a döntési mechanizmust a PCT eljárási szakaszainak figyelembevételével ala­kítsák ki. 43. A legjobb kezdetben megjelölni az összes szer­ződő államot, amelyek érdekesek lehetnek, beleértve még azokat is, amelyek leginkább csak puhatoló­­dzóan vehetők számításba. Ez kezdetben kevés vagy semmiféle költséget nem jelent. A megjelölési ille­tékeket csak az elsőbbségi év lejártakor vagy az el­sőbbségi év végén benyújtott bejelentések esetében, a benyújtás után egy hónapon belül kell megfizetni. Ha a nemzetközi bejelentést az elsőbbségi év első fe­lében nyújtották be, a bejelentő számíthat arra, hogy megkapja a nemzetközi kutatási jelentést mielőtt az elsőbbségi év letelne, és ezért csak akkor kell döntenie arról, hogy a megjelölési illetéket megfizesse-e, ami­kor már értékelte a technika állását a jelentés alap­ján. Ha nincs ok a bejelentés visszavonására, akkor kell megfizetnie a megjelölési illetékeket. 44. Ha még mindig bizonytalan, mely államokat kívánnak megjelölni, ki lehet használni azt a lehetőséget, hogy felkerekítik a fizetendő megjelölési illetékek számát 10-re. Ez megnyitja annak a lehetőségét, hogy annyi államot jelöljenek meg, amennyi kívánatos, mivel 10 felett minden további megjelelölés ingyenes. Gyakran hat vagy hét államról már döntöttek. Hogy megszerezzék a maximális összeggel járó előnyöket, csak a további megjelölési illetékeket kitevő különbséget kell kifizetni. Ezzel a kis kiegészítéssel a PCT-bejelentő megszerzi annak a lehetőségét, hogy akár 49 államot megjelölhet külön illeték nélkül. Mivel a szerződő államok száma a jövőben tovább fog növekedni, így azon országok száma is növekedni fog, amelyekre ez a szabad választás kiterjed. 45. A választás lehetősége nagyon hasznos lehet. Gyakran előfordul, hogy egy találmányról, amit először nem gondoltak különösen jelentősnek, az első benyújtás napját követő két és fél év alatt kiderül, hogy sokkal nagyobb kereskedelmi értékkel bír, mint először hitték. így felmerülhet az az óhaj, hogy amikor a találmány jelentősége nyilvánvalóbbá válik, további országokban is oltalmat szerezzenek. A hagyományos eljárás szerint általában nem lehetséges ebben a késői szakaszban az oltalom kiterjesztése, mivel rendszerint az elsőbbségi időszak már letelt, és az első bejelentés már közzé van téve, ezáltal a találmány újdonságát rontja. Azonban, ha a PCT- utat választották a helyes megjelölési stratégiával, a lehetőség, hogy megszerezzék az oltalmat az országok többségében még mindig nyitva áll az elsőbbségi nap után 30 hónapig. A PCT-bejelentő és versenytársai 46. További stratégiai előny, ami a PCT haszná­latából és az államok nagy számának megjelöléséből ered az, hogy ha a versenytárs ütköző, korábbi el­sőbbségű bejelentését a nemzetközi szakasz folyamán felderítik, akkor a PCT-bejelentő gyakran meghatá­rozhatja azokat a szerződő államokat, amelyekben az ütköző bejelentés nincs függőben. Ha a bejelentő ismeri azokat az államokat, ame­lyekben a versenytárs benyújtotta a bejelentéseit, folytathatja a nemzetközi bejelentést nemzeti sza­kaszba történő belépés által minden megjelölt ország­ban, amelyben a versenytárs nem kért szabadalmi oltalmat. A nemzetközi bejelentés visszavonható a többi ország vonatkozásában. A PCT költségelőnyei 47. Egy nemzetközi bejelentés rendszerint nem terheli meg a bejelentőt további költségekkel a végső elemzés szerint. A nemzetközi illetékeket általában a nemzetközi szakasz alatt történő megtakarítás kompenzálja. Nevezetesen megtakarítást jelent a fel nem használt tőke után kapott kamat, mivel a fő költségek a fordításért, ügyvivőkért és hivatalos illetékekért 8 vagy 18 hónappal később válnak esedékessé, mint egyébként. 48. A fő költségelőny azonban akkor válik nyil­vánvalóvá, amikor a bejelentő a nemzetközi kutatási vagy nemzetközi elővizsgálati jelentés alapján, vagy a gazdasági vagy műszaki tényező eredményeként el­határozza, hogy visszavonja a bejelentést, vagy hogy nem lép be a nemzeti vagy regionális szakaszba bi­zonyos államokra vonatkozólag. A PCT alkalmazása ebben az esetben különösen nyereséges minden talál­mánnyal kapcsolatban, a bejelentő jelentős összegű pénzt takarít meg, amit egyébként egy korábbi sza­kaszban költött volna el nemzeti bejelentésekre, for­dításokra, külföldi képviselőkre és hivatali illetékekre. 49. Ha az előző megfontolásokat a bejelentések jelentős számánál figyelembe veszik, — amelyek közül remélhetőleg csak néhányat kell visszavonni — az előbb említett költségelőnyök sokkal nagyobbak lesznek, és lehetővé teszik a bejelentőnek, hogy tekintélyes megtakarítást érjen el. 50. Összefoglalva, a PCT-út valódi rugalmasságot kínál, ha számtalan lehetőségét megfelelően használ­ják fel. Fordította: Puskásné Baranyai Zsuzsa Lektorálta: Sümeghy Pálné dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom