Iparjogvédelmi Szemle, 1991 (96. évfolyam, 1-6. szám)

1991 / 2. szám - Jeremy Phillips Alison Firth: Bevezetés a szellemi tulajdon jogába. Dr. Ficsor Mihály könyvismertetése

5(

Ficsor Mihály könyvismertetése

a nazai szakemberek tanulmányaiban 11 Phillips es Firth jónéhánnyal megismerteti olvasóit úgy, nogy Közben hangot tudnak adni a passing off természetével kapcsolatos saját nézeteiknek is.

Phillips és Firth a passing off két alapfunkcióját különböztetik meg: a passing off egyrészt a vállalkozó véneimét szolgálja versenytársai tisztességtelen piaci magatartásával szemben, másrészt a fogyasztóknak az aruk es a szolgáltatások eredetével, természetével KaDcsoiatos megtévesztését tiltja. A passing off e másodikként említett rendeltetése olyan, amelyet a Dreacn of confidence nem tölt, nem tölthet be. Eivontabb szinten azonban a két tényállás még ebből a szempontból is rokonítható: mindkettő valamilyen moaon a megfelelő információ áramláshoz fűződő erdeKet védi. A megfelelő információ áramlás pedig a piacEazaasag egyik alapvető kelléke.

Az angol szerzőpáros a passing off három nevezetes meghatározását állítja a fókuszba. Lord Dipiock és Fraser különböző definíciói az ún. Áavocaai-ügyoen formálódtak ki. Lord Oliver az ún. .7IF-citromok ügyében állapította meg a passing off ismérvéit.

Dídíock szerint a passing off jellemzői a következői:

a. namis beállítás, megtévesztés (misrepresentation):

b. amelyet a vállalkozó, kereskedő (trader) üzletszerűen, kereskedelmi jelleggel, céllal (in the course

o: trade);

c. a leendő, illetve célba vett fogyasztók irányában követ el;

q. amely más üzleti tevékenységéhez fűződő fogyasztói bizalmat (a goodwillt) vagy általában más üzleti tevékenységét feltehetően sértheti,

e. s amely ennek a másiknak tényleges kárt (actual damage-t) okoz.

E definíció egyes elemei a következő magyarázatot igénylik.

ad a) Hamis beállítás, megtévesztés nemcsak a valótlan állítás, hanem a valós tény hamis, megtévesztésre alkalmas színben való feltüntetése vagy olyasminek az állítása, amely időközben vaiósból valótlanná vált. Természetesen a hamis beállítás nemcsak szóbeli, verbális úton követhető el. Hamis beállítást eredményezhet ráutaló magatartás is. A passing off elkövethető az áru megnevezése, csomagolása, kialakítása, kikészítése (get-up) vagy más azonosító jegyeinek utánzása révén.

ad b) A vállalkozó-kereskedő részéről történő üzletszerű elkövetést szélesen kell értelmezni. így a brit orvosi szövetség tagtoborzó tevékenysége éppúgy „üzlet” lehetett (British Medical Association v. Marsh (1931) 48 RPC 565.) az angol bírósági gyakorlatban, mint egy jótékonysági szervezet adományt gyűjtő munkája (Re Dr. Barnardo’s Homes, National Incorporated Association v. Barnardo Amalgamated Industries Ltd. (1949) 48 RPC 565.). Bármifajta üzletszerűség hiánya azonban kizárja a passing off érvényesíthetőségét .

ad c) A passing off fogyasztóvédelmi oldalára utal ez az ismérv.

ad d) A megjelölt védett jogtárgyak megsértésére irányuló szándék nem szükséges, a passing off megvalósulhat akkor is, ha az érdeksérelem mint eredmény ésszerűen előrelátható, ha a magatartásból ésszerűen lehet következtetni a sérelem bekövetkezésére (having a reasonably foreseeable result). A goodwill fogalmának megfelelő értelmezéséhez pedig ismerni kell azt a különbséget, amelyet az angol joggyakorlat a goodwill és a reputáció (reputation) közt tesz. Reputáció alatt objektív, értékítélettől független fogalmat értenek azt, hogy a vállalkozó neve ismert a köz előtt, azaz tudják róla, hogy az, aki (members of the public know of A’s identity). A reputáció tehát — más szóval — jelző nélküli hírnevet jelent. A goodwill alatt a fogyasztókat vonzó erőt értik (attractive force which brings in custom), azt a kedvező értékítéleten alapuló fogyasztói bizalmat, amely egyáltalán lehetővé teszi az áru forgalomba hozatalát, forgalmának fenntartását, előmozdítja kelendőségét, klientélájénak kialakítását, megőrzését és kiterjesztését.12

ad e) A tényleges károkozás ugyan feltétele a passing off kereset eredményességének, ám ez nem zárja ki a károsodás közvetlen veszélye esetén a quia timet kereset alapján való eltiltást, s ezzel a károkozás megakadályozását.

Fraser definíciója szerint a felperesnek a passing off megállapíthatóságához a következőket kell bizonyítania:

a) üzleti tevékenysége az Egyesült Királyság területén kiterjed az áruknak arra a fajtájára, csoportjára, amelyeken a nevet alkalmazták;

b) az áruk e csoportját világosan meghatározták;

c) a név az árut megkülönbözteti mások áruitól;

d) a reputáció alapján az áru neve goodwill-t hordoz;

e) (esetleg másokkal együtt) ő a goodwill jogosultja;

f) az áruján alkalmazott név más részéről történő utánzása folytán károsodik a goodwill-je vagy azt a károsodás közvetlen veszélye fenyegeti.

Természetesen az áru alatt Fraser a szolgáltatásokat is érti, mint ahogy az áru neve is csak összefoglaló kifejezés mindarra a külső jegyre (kialakításra, csomagolásra stb.-re), amely megkülönbözteti az árut (szolgáltatást) más áruktól, szolgáltatásoktól.

Az Oliver-féle meghatározás lakonikus tömörségű: senki sem tüntetheti fel a saját áruit más áruiként (no man might pass off his goods as those of another). Oliver definíciójának részleteit Phillips és Firth a Dipiock és Fraser által felállított kritériumok egyszerű újrafogalmazásaként értékelik.

Phillips és Firth a passing off miatti károk különböző fajtáit is megemlítik. A legnyilvánvalóbb az, hogy a passing off a fogyasztás „elterelésével”, a fogyasztás csökkenésével okoz kárt: a megtévesztés