Iparjogvédelmi Szemle, 1991 (96. évfolyam, 1-6. szám)
1991 / 1. szám - Szitáné Dr. Kazai Ágnes: szolgálati találmányért járó díjazásról és a találmányokkal kapcsolatos egyéb intézkedésekről, valamint az újításokról szóló rendeletek alkalmazásának tapasztalatai
28 Szitáné dr. Kaz&i Ágnes irányelvek szintjén történő szabályozását. A jelenlegi időszakban szükséges a műszaki alkotó tevékenység fokozottabb elismerése, így nem célszerű lemondani a kiemelkedő újítók, feltalálók kitüntetéséről. • Az utóbbi időszakban a gazdálkodó szervezetek jelentős részénél megkezdődött az érvényben lévő szabadalmak fenntartásának felülvizsgálata. E felülvizsgálat kapcsán a vállalatok sok szabadalom fenntartásáról lemondtak, alapvetően gazdasági megfontolásokból. A lemondásnál elsősorban a nem hasznosított, régebbi szabadalmak kerültek sorra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdálkodó szervezetek pénzügyi lehetőségeik romlásával párhuzamosan egyre jobban megfontolják kiadásaikat. Egyes vélemények szerint korábban elsősorban a nem konvertibilis relációjú értékesítésnél árfelhajtó szerepet játszott a szabadalmaztatott találmányon alapuló termék exportálása. A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy a piac nem fizeti meg külön az oltalmat. • A megkérdezett vállalatoknál csökkent a találmányi bejelentések száma. A válaszadók ezt elsősorban az átalakulásból, átszervezésekből adódó bizonytalansággal, egzisztenciális problémákkal magyarázták. A korábbiakban sok vállalat elsősorban díjazási jogcím érdekében jelentett be szolgálati találmányokat. • Több válaszadó jelezte a személyi jövedelemadó torzító hatását a szerzőtársak esetében. A különböző adósávokba tartozó alkotók különböző mértékű adóelvonásban részesülnek. Mindez azt jelenti, hogy a díjfizetéskor kézhez kapott összeg nem felel meg az előzetesen megállapított szerzőségi aránynak, amely feszültséget okoz az alkotótársak között. A személyi jövedelemadóval kapcsolatban viszont sokan kedvezőnek ítélték meg a halasztott adó intézményét, és élnek is e lehetőséggel. • Pozitív véleményt fogalmaztak meg a megkérdezettek a Szabadalmi Közlöny- és Védjegyértesítő Mellékleteivel kapcsolatban. A közölt tanulmányok, jogszabályértelmezések segítik az iparjogvédelmi szakemberek munkáját. Jónak találják a vállalatok a gyakorlati ismeretek (licencdíjak, szerződések) megjelentetését is. ÖSSZEGZÉS Összegezve a felmérésünk során szerzett tapasztalatokat megállapíthatjuk, hogy a rendeletek hatálybalépése óta eltelt időszak rövidsége következtében a vállalatok kevés gyakorlati tapasztalatról számolhattak be. A gazdálkodó szervezetek átalakulása, átszervezése, a politikai és gazdasági rendszerváltozás, az egyre romló gazdálkodási feltételrendszer és az ezekből fakadó egzisztenciális problémák elterelték az érintettek figyelmét az újítási, találmányi tevékenységről. Mindazonáltal az új jogszabályok alkalmazása különösebb nehézséget nem jelentett a vállalatok számára. A rendeletek előnyös hatásai akkor válnak majd kimutathatóvá, ha a gazdasági feltételrendszer (valódi piaci viszonyok, a szellemi alkotások keresleti piaca) biztosított lesz. E feltételrendszer megteremtéséig illetve a vállalati szemlélet fokozatos átalakulásáig a régi szabályozás, a bevált gyakorlat érvényesül a gazdálkodó szervezeteknél.