Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 1. szám - Dr. Bobrovszky Jenő: Gondolatok a szoftver oltalmáról
28 Melléklet 1990/1 - SzKV Dr. BOBROVSZKY JENŐ Gondolatok a szoftver oltalmáról Gyertyánffy Péter „A számítógépi programok és adattárak szerzői joga" című kandidátusi munkája kapcsán Örömmel tettem eleget a Tudományos Minősítő Bizottság azon felkérésének, hogy bírálatban részesítsem Gyertyánffy Péter kitűnő munkáját a számítógépi programok és adattárak szerzői jogáról. „ Artificem commendat opus" — az alkotót alkotása dicséri, mondja a bölcs latin szentencia, ezért a bíráló feladata az, hogy a műből sugárzó dicséret szócsöve legyen, és egyidejűleg az adcvocatus diaboli szerepét is betöltse E feladat ellátásában korlátozott, hogy nem vagyok szakembere a számítógépi programok és adattárak szerzői jogának olyan elméleti mélységben és olyan gyakorlati részletekben, ahogyan ezt a mű tárgyalja. Az alapvető mozzanat, amely miatt nem tekinthetem a témát szakmaidegennek és így illetékesnek éreztem magam a bírálatra, a számítógépi programoknak a találmányokkal rokon szerzői jogi és szabadalmi jogi határterületi összefüggése. Számomra ez a kandidátusi munka legizgalmasabb kérdésköre, itt talál az ember igazán — kutató és bíráló — magára, ezért erre koncentrálom a megjegyzéseimet és egyes kérdésekben fogalmaink tisztulása érdekében vitatkozom. Ami a nagy lélegzetű vállalkozást, közelebbről a témaválasztást illeti, annak időszerűsége, fontossága mind gyakorlati, mind pedig elméleti szempontból nyilvánvaló. Amint arra Gyertyánffy Péter is többszörösen utal, egyre fokozódó mértékben információfűggő társadalomban élünk, amelyben a szoftver az információs technika legfontosabb összetevője, az információs technika pedig a ,, high-tech" , a csúcstechnika egyik húzóágazata. Ez a húzóhatás nemcsak a technika és a gazdaság területére hat ki, hanem a társadalom, a jog fejlődésére is. Nincs esélye a sikerre annak az országnak, amely nem tart lépést a nemzetközi fejlődéssel nemcsak technikai, de jogtudományi feldolgozásban, a fogalmi ködök oszlatásában, a tudatosult összefüggések fogalmi rendezésében, a szaknyelvben, szabályozásban is. Rohamosan növekvő jelentősége ellenére a csúcstechnikai eredmények jogi vetületének hazai tudományos feldolgozása a jelentős, nemzetközi szintű eredmények ellenére — ahogy a szabadalmi gyakorlatban mondják — ,, uncrowded art", tehát viszonylag gyéren kutatott, elméleti hiánygazdálkodást folytató terület. Ez annál inkább probléma, mivel a rohamos technikai fejlődés eredményei egyre kevésbé férnek el maradék nélkül a szellemi tulajdon hagyományos kategóriáiban, s kialakulóban van egyfajta másodikgenerációs szellemi tulajdonjog a szerzői jog és a szabadalmi jog hibridizációja eredményeként. Ezért is külön üdvözölnünk kell a hiánypótló, monografikus igényű témaválasztást e turbulens technikai és jogi területen. A szerző kutatási módszereként önként adódott a történeti áttekintés elhagyása, hiszen lényegében a történet elején vagyunk. A kutatás időbeli beszűkülését viszont térben kompenzálja a kiterjedten alkalmazott jogösszehasonlító módszer, amely mind a jogi szabályozás, mind pedig a joggyakorlat és a jogirodalom oldaláról jelentős elméleti következtetések levonására, bizonyítására ad lehetőséget. A kutatás módszerét illetően külön nagyra értékelendő, hogy a munka nemcsak viszonylagosan lezár, de meg is nyit egyes kérdéseket, továbbkutatandó fejlődési irányokat, továbbépíthető gondolatmeneteket. így a soha le nem zárulható kutatási folyamat egyik láncszemének, nem pedig zárókövének tekinti a munkáját, amely szemlélet egy igen jelentős módszerbeli pozitívuma és a tudományos kutatásra való alkalmasság egyik bizonyítéka. Ezt igazolja az is, hogy elkerüli a monovariáns, egysíkú gondolkodást, a mindenre kiterjedő korlátolt határozottságot, eredeti mondanivalóját gondos kidolgozással értékes szintézisbe olvasztja, s a nagy igazságok megtalálása helyett a nüanszok kidolgozására törekszik. A mű több jelentős, meggyőzően alátámasztott tudományos eredményt, eredeti hozzájárulást tartalmaz, amely előreviszi a jogterület fejlődését, impulzust ad egyes kérdések továbbgondolásához A továbbiakban ezekkel a tudományos eredményekkel foglalkozom, kiemelve szabadalmi oldalról azok alátámasztottságát vagy vitathatóságát, illetve a gondolatmenet továbbvihetőségét. Igaz Gyertyánffy Péternek az a megállapítása, hogy a szoftver alkotás megfelel a szerzői mű fogalmának is, mintahogy minden eredeti kifejezésforma szintén megfelel. Tudományos, árnyaltan, sokoldalúan érvelő meggyőzést nyújt e tekintetben mind a szerzői mű fogalmának gazdag irodalommal alátámasztott általános áttekintése a második rész 2. fejezetében, mint pedig a szoftver, mint szerzői mű elemezése a 3. fejezetben. Miután az USA, Japán és az EGK irányelvei is explicit formában a szerzői jog mellett döntöttek, ez már nem is lehet vitakérdés. A szabadalmi vagy versenyjogi oltalom csak kisegítő védelmi eszközként jöhet számításba Az sem okozhat problémát — mint azt a szerző bizonyítja —, hogy a kifejezésforma tartalma gyakorlati célú, tehát haszonelvű, utilitárius gondolatmenet illetve utasítássorozat. Számos gyakorlati célú és az emberi tevékenységet irányító szerzői mű van, gondoljunk csak az orvosi, műszaki, pénzügyi, barkácsolási kézikönyvekre vagy akár a szakácskönyvekre. Magának a szintén gyakorlati célú találmánynak a leírása is szerzői műnek minősül. Ha végignézem az AIPPI, a nemzetközi iparjogvédelmi egyesület évkönyveit, ahol évek óta az 57-es szám alatt szerepelt a szoftvervédelem, lényegében már nem is találni olyan véleményt, amely kétségbevonná, hogy
