Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 6. szám - Ficsor Mihály: A használati mintaoltalmi törvény tervezetéről
1990/12 - SzKV 6. (Z. Melléklet 21 A törvénytervezet — a kezdeti elképzelésekkel ellentétben — nem teszi lehetővé az azonos tárgyra vonatkozó párhuzamos szabadalmi oltalmat és használati mintaoltalmat. Az azonos tárgyon fennálló kettős kizárólagos jog ugyanis éppen e jogok kizárólagosságát teheti kétségessé: rangsorolni e jogokat úgy, hogy ütközésük esetére megszabjuk, melyik érvényesül a másikkal szemben, nyüván értelmetlen, az így alárendelődő kizárólagos jogot negligáló megoldás lenne. Mivel párhuzamos oltalom eredendően azonos bejelentő azonos tárgyú bejelentései alapján keletkezhet, lehetne azzal próbálkozni, hogy e jogokat a jogszabály erejénél fogva végig egy kézben tartassuk. Ehhez azonban túl mélyen — a külön-külön való átruházás, illetve megterhelés tilalmával — kellene beavatkozni a polgári jogi szerződéskötési szabadságba. Nyilván szólna érv az így egy kézben összpontosított kettős, párhuzamos oltalom mellett: ha más nem, pl. az, hogy a szabadalom megsemmisítése esetén még mindig vissza lehetne vonulni a használati mintaoltalom területére. Vagy ideiglenes jelleggel, amíg a szabadalmi törvény modernizálása meg nem történik, az is, hogy a használati mintaoltalom alapján az ekvivalens megoldást jogosulatlanul hasznosítóval szemben is fel lehetne lépni bitorlás címén. S végül föl lehetne oldani a párhuzamos oltalom dilemmáját általános polgári jogi alapon, a jogszavatosság intézménye segítségével is. Az átruházó, illetve a hasznosítási engedélyt adó felelne azért, hogy harmadik személynek nincs a szabadalomra, illetve a használati mintaoltalomra olyan joga, tehát akár másik oltalmi formából folyó kizárólagos hasznosításijoga, amely a vevő jogszerzését, illetve a hasznosítást akadályozza vagy korlátozza. Valószínűleg jogi szempontból ez lenne a legszebb megoldás, viszont feltehetően rengeteg jogszavatossági perre vezetne. Ezért a törvénytervezet úgy rendelkezik, hogy a szabadalmi bejelentést visszavontnak kell tekinteni, ha használati mintaoltalmi bejelentést származtatnak belőle. Ha pedig a szabadalmi bejelentést már közzétették, akkor származtatás esetén az ideiglenes szabadalmi oltalmat — az oltalomról való lemondás folytán — megszűntnek kell majd tekinteni. A törvénytervezet lehetővé teszi az ipari mintaoltalmi bejelentésekből való származtatást is, tartalmilag azonos feltételekkel, mint a szabadalmi bejelentésekből való származtatás esetén. A tervek szerint a törvény módosítja továbbá a szabadalmi és az ipari mintaoltalmi jogszabályokat is olyan értelemben, hogy használati mintaoltalmi bejelentésből szabadalmi vagy ipari mintaoltalmi bejelentést lehessen származtatni. Erre a származtatásra is lényegében a korábban ismertetett szabályok vonatkoznának, így pl. a használati mintaoltalmi bejelentést is visszavontnak kellene tekinteni származtatás esetén. Eltérés csak a szabadalmi bejelentéssé való átalakítás szabályozásában várható annyiban, hogy a rangosabb és megalapozottabb oltalmi formára nyíló kaput a tervezet a használati mintaoltalom megadása után is nyitva tartja, egészen a határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónap elteltéig. Ilyen származtatás esetén azonban a már megadott használati mintaoltalmat — keletkezésére visszaható hatállyal — megszűntnek kell tekinteni. A jelenlegi elképzelések szerint ez a megszűnési hatás már a származtatott szabadalmi bejelentés benyújtásával beállna, azonban nem kizárt, hogy a megszűnés csak akkor következne be, ha a származtatott bejelentésre szabadalmat adó határozat jogerőre emelkedik. Elnézést kérek, ha túlságosan hosszú ideig raboltam az idejüket. Remélem ezt nem a türelmükkel való visszaélésnek, hanem a pontos tájékoztatásuk érdekében tett kísérletnek tekintik. Befejezésül arra kérem Önöket, hogy bírálják és vonják kétségbe az előadásomban foglaltakat, mert Diderot-val, a nagy francia enciklopédistával egybehangzóan én is azt vallom: „Amit sohasem vontak kétségbe, az nincs bebizonyítva”. Köszönöm a figyelmüket.
