Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 6. szám - Dr. Bobrovszky Jenő: A biotechnológiai találmányok jogvédelmének időszerű kérdései
22 6. sz. Melléklet 1990/12 - SzKV DR. BOBROVSZKY JENŐ A biotechnológiai találmányok jogvédelmének időszerű kérdései I. Áttekintés a biotechnológiai tédálmányok fajtáiról és jogvédelmének helyzetéről 1) Bár a biotechnológia az elmúlt időszakban került a tudományos és általános érdeklődés előterébe, mint a gyógyszergyártás, élelmiszertermelés, energiaellátás, környezetvédelem problémáinak egyik Ígéretes megoldási eszköze, valójában egyike a legrégebbi technológiáknak.1 Az emberiség tapasztalati úton, a tudományos alapok ismerete nélkül már nagyon régóta alkalmazott élő mikroorganizmusokat a különböző erjesztési folyamatokban (pl. a sörfőzéshez), használt élesztőt a kenyérsütéshez, tejsavbaktériumokat a sajtgyártáshoz. Másrészt ugyancsak empirikusan válogatta ki, keresztezte és termesztette a legelőnyösebb tulajdonságú növényeket, háziasította és tenyésztette a leghasznosabb állatokat. Közismert egy-egy civilizáció növényi meghatározottsága (pl. Kína — rizs), illetve egy-egy új növény (pl. az Amerikából származó kukorica, burgonya) hatása az európai civilizáció fejlődésére, egy-egy ország gazdaságára (pl. a holland tulipán variációs képességének felfedezése). E tradicionális tevékenységek tudományos alapjainak megteremtéséhez járultak hozzá a múlt századtól olyan felfedezések, mint a francia Louis Pasteur 1857-ben ismertetett megállapítása, hogy az erjedést mikrobák okozzák és az osztrák Gregor Mendel 1865-ben közzétett és később újrafelfedezett tanai az örökléstan törvényszerűségeiről, amelyeket követett az alapvető nemesítési módszerek (szelekciós, kombinációs és hibrid nemesítés) elméleti alapjainak tisztázása, speciális nemesítési eljárások kidolgozása (pl. mutációk indukálása, sejt- és szövettenyésztéses szaporítás).2 Az elmúlt években elért tudományos felfedezések sorozata megteremtette a génsebészet illetve géntechnológia (rekombináns DNS technológia) — az egyes gének programozott átvitele — alapjait. E tudományos eredmények közé tartozik mindenekelőtt J. Watson és F. Crick 1953-ban nyüvánosságra hozott felfedezése a DNS molekuláról, az „élet fonaláról”, az öröklődés anyagi hordozójáról, továbbá S. Cohen és P. Berg által 1973-ban végrehajtott sikeres génátültetés egy baktériumfajból a másikba. A génátültetés segítségével — tehát az egyes kiválasztott géneknek (a DNS, az örökítőanyag egy adott öröklődő jelleget meghatározó szakaszának) más élőlényekbe való átvitelével — lehetővé válik ezen élőlények (mikroorganizmusok, növények, állatok) átprogramozása, a kívánt tulajdonságok kialakítása. A géntechnológia különösen a génátültetés módszerei révén új távlatokat nyitott meg a biológia és társtudományai (gyógyszeripar, orvostudomány, növénytermesztés, állattenyésztés, élelmiszerfeldolgozás stb.) mitiden területén. A géntechnológiát széles körben alkalmazzák hormonok, oltóanyagok, vérkészítmények, vitaminok, antibiotikumok mikroorganizmusok által való előállításában, az élelmiszeriparban, a környezetszennyezések eltávolításában. Egyes gének beültetésével nagy jelentőségű módszerként foglalkoznak a növények és állatok nemesítésében is (az ún. „precíziós mezőgazdaság” megteremtése érdekében). 2) A gyakorlatban a biotechnológiai találmányok három fő csoportja alakult ki, amelyek a jogi védelem szempontjából elkülönültek: — a mikroorganizmusok és az azokkal, valamint más biológiai anyagokkal kapcsolatos termékek és mikrobiológiai eljárások, — a növényfajták, — az állatfajták.4 A biotechnológiai találmányok jogi oltalmával kapcsolatban történelmileg különböző kétségek és ellenvélemények merültek fel. A találmányok hagyományos fogalma ugyanis a fizikára és a kémiára korlátozódott, a biológiát nem tekintették a technika területére tartozónak. Egyesek úgy vélték, hogy a biológiai eredmények csak felfedezések, amelyek leírással fel nem tárható természeti anyagra vonatkoznak és az ember által megismételhetően nem irányítható folyamatokkal függnek össze. Emellett egyesek „bioetikai” és vallási szempontból is megengedhetetlennek tartották az élőlények manipulálását illetve a természet anyagainak és az élet formáinak szabadalmi monopolizálását.
