Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 4. szám - Dr. Palágyi Tivadar: A magyar szabadalmi jog fejlődése az elmúlt 40 évben
1990/8 - SzKV 4. sz. Melléklet 23 rendszeres előállítására, használatára és forgalomba hozatalára. Az eljárásra engedélyezett szabadalom hatálya kiterjed az eljárással közvetlenül előállított termékre is. A szabadalmi oltalom terjedelmét a szabadalmi igénypontok határozzák meg, amelyeket csak a leírás és rajzok alapján szabad értelmezni. A törvény részletesen szabályozza a szolgálati találmányok fogalmát, és kimondja, hogy a szolgálati találmányra a szabadalom a munkáltatót illeti meg. A törvény azt is leszögezi, hogy a szolgálati találmány feltalálóját díjazás illeti meg. A díjazás mértékéről másik jogszabály rendelkezik. A törvény külön fejezetben tárgyalja a hasznosítási szerződéseket, és leszögezi, hogy jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a hasznosítási szerződésre csak akkor lehet jogszerűen hivatkozni, ha a szerződést a szabadalmi lajstromba bejegyezték. A törvény azt is megállapítja, hogy a benne foglalt rendelkezésektől a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha ezt jogszabály nem tiltja. A találmány hasznosításának elmulasztása miatt kényszerengedélyre vonatkozó rendelkezés összhangban áll a Párizsi Uniós Egyezmény vonatkozó szabályozásával. Kényszerengedély adását a törvény kötelezőnek mondja ki olyan esetekben, amikor a szabadalmazott találmány nem hasznosítható egy másik szabadalom megsértése nélkül. A találmány bitorlásra vonatkozó rendelkezések többek között lehetővé teszik, hogy ha a szabadalmi bejelentés vagy szabadalom tárgyát jogosulatlanul másnak a találmányából vették át, a sértett fél vagy jogutóda követelje a szabadalmi bejelentésnek vagy a szabadalomnak az átruházását. A törvény lehetővé teszi nemleges megállapítási kérelem benyújtását az OTH-nál azok számára, akik attól tartanak, hogy ellenük szabadalombitorlás miatt eljárást indítanak. Ilyen kérelmet csak a bitorlási eljárás megindításáig lehet előterjeszteni. A nemleges megállapítást tartalmazó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt szabadalom alapján ugyanarra a termékre vagy eljárásra vonatkozóan bitorlási eljárást indíthassanak. A törvény külföldi bejelentők számára az OTH előtti eljárásban kötelezővé teszi belföldi lakóhellyel rendelkező képviselő megbízását, aki szabadalmi ügyvivő, ügyvéd vagy arra jogosult más személy lehet. Külföldi bejelentők szempontjából fontosnak tekinthető az a rendelkezés, hogy a szabadalmi eljárásokban idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, az OTH azonban magyar nyelvű fordítást kérhet. Az OTH hatásköre a szabadalmak engedélyezési eljárásán, a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapításán, a nemleges megállapításon, a szabadalmi leírások értelmezésén és a szabadalmak fenntartásán kívül a megsemmisítési eljárások intézésével bővült. Korábban az ilyen eljárások a bíróságok hatáskörébe tartoztak. Az új törvény szerint jogot csak olyan bejelentésre lehet alapítani, amely legalább a bejelentő nevét és címét, továbbá a találmány lényegének ismertetését tartalmazza. Az ismertetés azonban történhet elsőbbségi iratra való utalással is, ami annyit jelent, hogy külföldi bejelentő érvényes bejelentést nyújthat be olyan módon, hogy nevét és címét, valamint az elsőbbséget megalapozó bejelentés időpontját, országát és számát közli a magyar képviselővel. Egy szabadalmi bejelentésben csak egy találmány oltalmát lehet kérni, de több találmány is egy bejelentésbe foglalható, ha tárgyuk egymással közvetlenül összefügg, így egy bejelentésben lehet igényelni pl. egy eljárást és az annak lefolytatásához szükséges berendezést, és egységesnek minősül az olyan találmány is, amely azonos végtermék egymástól független több eljárással való előállítására vonatkozik. Az uniós elsőbbséget a bejelentéssel egyidejűleg kell igényelni, és az elsőbbségi iratot 3 hónapon belül kell benyújtani. Az egyes igénypontoknak eltérő elsőbbsége is lehet. Lehetőség van ún. módosítási elsőbbség igénylésére, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy ha a bejelentő az eredeti kinyilvánításon túlterjedő módosítást végez, az eredetinél bővebb oltalmi körű megoldást módosítási elsőbbséggel engedélyezik. Az OTH teljes vizsgálatot végez, ha a bejelentő kéri, ha a teljes vizsgálat elvégzését hivatalból elrendelik, vagy ha a bejelentés tárgya olyan osztályba esik, amelyben a vizsgálat kötelező. Ilyen feltételek hiányában az OTH halasztott vizsgálatot végez, és ennek megfelelően csak az utólagos vizsgálat elrendelése után vizsgálja, hogy a bejelentés tárgya új és haladást jelentő-e, és hogy nincs-e ugyanarra a találmányra korábbi elsőbbségű bejelentés vagy szabadalom. Az utólagos vizsgálatot az OTH a bejelentés közzétételétől számított négy éven belül bárki kérelmére köteles elrendelni, de azt hivatalból is elrendelheti. Ha a szabadalmi bejelentés megfelel a törvényben előírt szabadalmazási feltételeknek, közzéteszik, és ettől az időponttól számított 3 hónapon át a szabadalom megadása ellen bárki felszólalhat. A felszólalási eljárás költségeinek megfizetésére a vesztes felet kell kötelezni, ami annyit jelent, hogy — ellentétben a korábbi előírásokkal — nyilvánvalóan alaptalan felszólalás esetén a felszólalót kötelezik a költségek megtérítésére. Az OTH-nak a szabadalom megadása vagy megsemmisítése, továbbá a szabadalmi oltalom megszűnésének megállapítása és a nemleges megállapítás kérdésében hozott határozatát a Budapesti Fővárosi Bíróság kérelemre megváltoztathatja. A Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akik közül kettőnek felsőfokú műszaki szakképesítéssel kell rendelkeznie. így végre az elutasított szabadalmi bejelentések elbírálását olyan bírósági tanács végzi, amelynek összetétele valóban lehetővé teszi az ügy szakszerű kezelését, és amelynek tagjai teljesen függetlenek az elsőfokú határozatot hozó OTH-tói. A Budapesti Fővárosi Bíróság végzése ellen a Legfelsőbb Bíróságnál lehet fellebbezést benyújtani, ahol három bíróból álló tanács jár el szabadalmi ügyekben. A törvénynek teljesen új és világviszonylatban is haladó vonása, hogy lehetővé teszi az új, egynemű és viszonylag állandó növény- és állatfajták szabadalmazását, ugyanakkor előírja, hogy az oltalom alatt álló növény szaporítóanyagát csak a szabadalmas engedélyével szabad olyan külföldi országba szállítani, ahol a növényekre nem engedélyeznek hasonló oltalmat. Az állatfajták oltalmával kapcsolatban a törvény nem tartalmaz külön részletes szabályokat, hanem elrendeli, hogy a növényfajtákra vonatkozó előírásokat az állatfajtákra is megfelelően alkalmazni kell. Az 1969. évi új magyar szabadalmi törvény kedvezően befolyásolta a magyar iparjogvédelem helyzetét, és
