Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 4. szám - Dr. Palágyi Tivadar: A magyar szabadalmi jog fejlődése az elmúlt 40 évben
24 4. si. Melléklet 1990/8 - SzKV a szabadalmi bejelentések számának növekedéséhez vezetett. Természetes azonban, hogy a bevezetés után szerzett tapasztalatok, valamint a további műszaki fejlődés szükségessé tették módosítását. Ezért az Elnöki Tanács 1983. évi 5. számú törvényerejű rendelete a törvényt tovább korszerűsítette. Ennek megfelelően 1983. július 1-jén megváltozott mind a szabadalmi törvény, mind annak végrehajtási utasítása. Az alábbiakban a legfontosabb változásokat ismertetem (5). Kedvezően változott a szolgálati találmányok feltalálóinak helyzete, mert bár a szolgálati találmányra a szabadalom továbbra is a munkáltatót illeti meg, új az a rendelkezés, hogy ha a munkáltató a találmány ismertetésének átvételétől számított 90 napon belül nem tesz szabadalmi bejelentést, a bejelentés benyújtására a munkáltató egyidejű értesítése mellett a feltaláló is jogosult, sőt a szolgálati találmánnyal ő rendelkezhet, ha a munkáltató az értesítés átvételétől számított 60 napon belül nem nyilatkozik arról, hogy a szabadalomra igényt tart. Uj az a rendelkezés is, hogy szolgálati találmány esetén a munkáltató csak akkor jogosult egy szabadalmi bejelentés oltalmát megszüntetni, ha a feltaláló nem tart igényt a szabadalmi bejelentésre. Az érdemi határozatokat az OTH a szolgálati találmány feltalálójának is köteles kézbesíteni. Szolgálati találmány esetén a munkáltató csak akkor vonhatja vissza a szabadalmi bejelentést, ha a feltaláló arra nem tart igényt. A szabadalmi díjfizetési kötelezettség vonatkozásában jelentősnek mondható a végrehajtási utasításnak az az új rendelkezése, hogy a szabadalmi oltalomból eredő díjigényt nem érinti, ha a termékben vagy eljárásban egy vagy több igényponti jellemzőt egyenértékű jellemzővel, vagy a szabadalmas, illetőleg a feltaláló által a hasznosító rendelkezésére bocsátott javított jellemzővel helyettesítettek. Ez annyit jelent, hogy nem lehet a díjfizetési kötelezettséget megszüntetni azáltal, hogy valaki a találmány részét képező valamilyen megoldást egy azzal egyenértékű megoldással helyettesít, és így formálisan nem az igénypont szerinti megoldást valósítja meg. Megszűnik az a veszély is, hogy a feltaláló, illetve a szabadalmas éppen azáltal veszítheti el a találmányi díjazásra való jogosultságát, hogy az igényponti jellemzőkben nem szereplő megoldást, javítást vagy továbbfejlesztést bocsát a hasznosító rendelkezésére. Ezért az eredeti megoldást vagy annak lényeges elemeit javított, továbbfejlesztett elemekkel felváltó hasznosító ma már nem tagadhatja meg a díjfizetést azon a jogcímen, hogy nem a szabadalmi oltalom alá eső eredeti megoldást hasznosítja. E változtatás egyaránt szolgálja a találmányt létrehozó feltaláló, illetve a szabadalmas és a hasznosító érdekeit, mert így a feltalálók minden aggály nélkül a hasznosító rendelkezésére bocsáthatják az általuk a találmány tárgyában létrehozott javításokat, hiszen nem kell többé attól tartaniuk, hogy ezáltal saját maguk csorbíthatják díjazásra vonatkozó jogukat, E rendelkezés alapján előfordulhatnak, ill. bizonyára már elő is fordultak olyan esetek, amikor a szabadalom tárgyának megvalósítója, vagyis a hasznosító nem követ el ugyan bitorlást, mert nem valósította meg az igénypont összes jellemzőjét éppen annak következtében, hogy egy vagy több jellemzőt egyenértékű jellemzővel helyettesített, de díjfizetési kötelezettsége ennek ellenére fennáll. Teljesen új a szabadalmi oltalom újbóli érvénybe helyezésére vonatkozó rendelkezés, amely szerint ha a szabadalmi oltalom a fenntartási illeték megfizetésének elmulasztása miatt megszűnik, az OTH az oltalmat újra érvénybe helyezi, ha a mulasztást menthető ok idézte elő. Az újbóli érvénybe helyezést a bejelentő, ill. a szabadalmas a türelmi idő leteltét követő 3 hónapon belül kérheti az OTH-tól. Új'az a rendelkezés, hogy ha a végleges szabadalmi oltalom visszaható hatállyal szűnik meg, a szabadalmas és a feltaláló által jóhiszeműen felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a találmány hasznos eredménye nem fedezett. Korábban a törvény kimondta, hogy az OTH a szabadalmi ügyekben hozott érdemi határozatát nem vonhatja vissza és nem módosíthatja. A törvény módosított szövege szerint erre ma már van lehetőség, mégpedig megváltoztatási kérelem alapján és a bírósághoz történő továbbításig. A módosított törvény bevezette az ún. adatközlést, amely szerint a szabadalmi bejelentést követően az OTH hivatalos lapjában közölni kell a bejelentő és az esetleges képviselő nevét és címét, a bejelentés ügyszámát és napját, ill. az ettől eltérő korábbi bejelentés elsőbbségi napját, országát és számát, nemzetközi bejelentés esetén a nemzetközi közzététel számát, továbbá a találmány címét. Teljesen új az a rendelkezése, hogy a közzétételt az elsőbbség napjától számított 18 hónap elteltével foganatosítják, vagyis a bejelentéseket érdemi vizsgálat nélkül közrebocsátják. A közzétett szabadalmi bejelentést bárki megtekintheti és annak iratairól díj ellenében másolatot kaphat. Indokolt esetben a közzétételt el lehet halasztani, sőt teljes vizsgálat esetén népgazdasági vagy méltánylást érdemlő egyéb érdekből mellőzni is lehet. A közzétett bejelentéssel kapcsolatban bárki észrevételeket tehet az OTH-nál, de az észrevételt benyújtó személy nem ügyfél a bejelentési eljárásban, viszont az észrevételeket a bejelentés elbírálásakor figyelembe kell venni, így a felszólalás intézménye megszűnt. A 3 hónapos felszólalási időtartam kiiktatása, valamint a nem ritkán eiősen elhúzódó felszólalási eljárás elmaradása az engedélyezési eljárás meggyorsítását eredményezte. A törvény módosítása előtt a szabadalom megadását elutasító, a szabadalmi oltalom megszűnését megállapító, valamint a szabadalmat megsemmisítő vagy korlátozó jogerős végzést nem lehetett hatályon kívül helyezni, és a Legfelsőbb Bíróság csupán a törvénysértés megállapítására szorítkozhatott. Az új szabályozás szerint ez a korlátozás megszűnt, és így ma már lehetőség van arra, hogy például a szabadalom megadását elutasító jogerős végzés ellen benyújtott törvényességi óvás alapján a Legfelsőbb Bíróság a törvénysértő jogerős végzést hatályon kívül helyezze. A törvénynek a növény- és állatfajtákra vonatkozó szabályai jelentősen megváltoztak. A növényfajták szabadalmi oltalmának feltételeit meghatározó jelenlegi szövegezés szerint szabadalmazható a növényfajta, ha megkülönböztethető, új, egynemű, állandó, és lajstromozható fajtanévvel látták el. Az oltalmi idő a megadástól számítva szőlők és fák esetén 18 év, egyéb növényfajták esetén 15 év. Állatfajták esetén a szabadalmi oltalom időtartama 20 év maradt.
