Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 4. szám - Szitáné Dr. Kazai Ágnes: Az 1989. évi hazai találmányi és újítási tevékenység a statisztikai adatok tükrében
10 4. sz. Melléklet 1990/8 - SzKV A feltalálók aránya a nem államigazgatási felügyelet alatt álló vállalatoknál növekedett. A szövetkezeteknél valamint a költségvetési rend szerint működő szervezeteknél, az alkotóknak nemcsak a száma, hanem a részesedése is mérséklődött. A hasznos eredmény közel 80 százaléka az első két kategória vállalatainál képződött. A gazdasági társulások és költségvetési szervek részesedése csekély, bár növekvő ütemű. Jelentősebb súlyt a szövetkezetek képviselnek 11,5 százalékos részarányukkal. A találmányok díjazásánál hasonló a tendencia, a kifizetések megközelítően 70 százaléka a hagyományos és az új válialatfelügyeletű szervezeteknél valósult meg. A gazdasági adatokat tekintve megfigyelhető, hogy a szövetkezetek részesedése a találmányi díjból meghaladja a hasznos eredménynél tapasztalt mértéket, a nem államigazgatási felügyeletű vállalatok viszont elmaradnak attól. A fentiekből levonható az a következtetés, hogy a szövetkezeteknél alkalmazott díjkulcs magasabb, mint a többi kategóriánál jellemző díjkulcs, a nem államigazgatási felügyeletű vállalatoknál pedig az átlag alatt maradt. Az eddigiekből kitűnik, hogy a gazdasági társulások részvétele az innovációs tevékenységben növekedett, azzal összefüggésben, hogy 1989-ben felgyorsult a RT és KFT alapításának folyamata. A társasági törvény, valamint az átalakulási törvény elfogadása hozzájárult ahhoz, hogy tovább erősödjön ez a folyamat. Az állami szektorban a RT-k, valamint a KFT-k, a magánszférában pedig a KFT-k alapítása fokozódott. A szövetkezeti szektor bekapcsolódása egyelőre csekély. A külföldi tőke beáramlása erősödik, bár eddigi üteme és mértéke elmarad a kívánatostól és tervezettől. Ugyancsak megfigyelhető, hogy a külföldi tőke elsősorban az állami tőkéhez társul. Az átalakulási folyamatok stabilizálódását és az új társaságok beindulását követően e szervezetek is nagyobb súllyal fognak szerepelni a találmányi tevékenységben. 3.4. A találmányi tevékenyaég területi szerkezete A találmányi tevékenység területi alakulásáról, a megyék szerinti bontás alapján nyerhetünk információkat. (Az adatokról a b. táblázat tájékoztat). Az adatok értékelésekor az alábbiakat kell figyelembe venni. A jelenlegi adatgyűjtés és feldolgozás az iparjogvédelmi tevékenységet az egyes gazdálkodó szervezetek székhelye alapján veszi figyelembe. A vállalatok más megyében működő gyárai, telepei tevékenységének megjelenítésére az adott megye adatai között nincs lehetőség. A fentiek miatt az egyes megyék tényleges részesedése nagyobb a kimutatottnál, a fővárosé pedig a vállalati székhelyek nagy száma miatt kisebb. A tényleges állapot kimutatására az ún. „telepi" statisztika volna alkalmas, azonban ennek munka- és költségigényessége nem áll arányban az elvárt eredménnyel. Tekintettel arra, hogy más tárgyú statisztikai adatfeldolgozások hasonló elvekre épülnek, a velük történő összehasonlítás a telepi statisztika hiányában is elvégezhető. A találmányi folyamatokat jellemző főbb mutatószámok egyértelműen a fővárosban koncentrálódó tevékenységre utalnak. A hasznosított találmányok, valamint az értékesítés gazdasági eredménye és a kifizetett díjak kétharmada a budapesti székhelyű gazdálkodó szervezeteknél jelentkezett. A feltalálók számát tekintve a főváros részesedése valamelyest alacsonyabb. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a gazdasági adatok esetében Budapest részaránya egyértelműen csökkent. A megyékben folyó találmányi tevékenységet a következő módszer segítségével jellemezhetjük. A találmányi statisztikai adatok nagysága alapján rangsoroltuk a megyéket. Az első helyre kerülő terület 1 pontot kapott, az utolsó 19-et. Hasonló rangsorolást végeztünk a megyékben folyó kutatás-fejlesztési tevékenységet jellemző főbb mutatószámok segítségével. A K+F valamint a találmányi folyamatokat reprezentáló adatok a következők: 6. táblázat A találmányi tevékenység teljesítmény- és létszámadatainak, valamint gazdasági mutatóinak megyék szerinti megoszlása 1988—1989. évben (%) Hasznosított Feltal álók Dijazás alapjául szol-Megye találmányok szárr a gáló pénzbe nos eredméri n mért hasz/ találmány díj 1980 19B9 198B 1989 19B8 1989 1908 1989 Budapest 67,0 67,2 59,7 62,8 72,6 66,0 72,3 67,3 Baranya 0.3 0.8 1,1 2,1 1,4 2,9 0,9 1,0 Bács-Kiskun 1Д 1,4 1,1 0,9 1,0 0,9 ÖT7 0,0 Békés 1,0 1,4 1,1 0,7 0,2 0,3 0,4 0,7 Borsod-Abauj-Zemplén 3,6 3,1 3,7 3,2 2,2 1,7 2,1 1,7 Csongrád 2.1 • 2.3 2,0 2,4 0,9 1,5 3,1 2,4 Fejér l.B 2.6 2.5 1.7 1,0 1,4 0,9 1,7 Gyür-Sopron 2,0 2,3 2,7 2,0 5,0 2,8 1,3 1,3 Hajdu-Bihar 3,6 3,2 3,1 3,6 3,9 4,0 1,1 5,0 Heves 0,4 1,1 0,B 0,7 0,2 0,2 0,6 0,6 Komárom 2.5 1.7 3.2 2.0 1.9 3.3 3,9 2,7 Nógrád _____QJ____ _____П.7 _____QJ____ _____QJ____ ____oj_____ 0,1 0,2 0,4
