Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 1. szám - D. Ficsor Mihály: Egy vita dokumentumai
1990/1 - SzKV Melléklet 9 EGY VITA DOKUMENTUMAI Összeállította: dr. Ficsor Mihály BEVEZETÉS A szolgálati találmányért járó díjazásról és a találmányokkal kapcsolatos egyéb intézkedésekről szóló 77/1989. (VII. 10.) MT rendelet és az újításokról szóló 78/1989 (VII 10.) MT rendelet 1990. január 1-jei hatálybalépését megelőzően kisebb — kétségtelenül jó szándékú — vihar borzolta föl az útrabocsátásukra váró jogszabályok bárkája előtt a vízfelszínt. A habokat a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (a TDDSZ-nek) az állhatatossága fodrozta: nem nyugodván bele abba, hogy a rendeletek előkészítése során folyt széles körű egyeztetéskor megfogalmazott észrevételeiket az Országos Találmányi Hivatal csak kis részben vette figyelembe, a sajtó útján1, valamint a Minisztertanács elnökének írt levelükben még egyszer ostrom alá vették a tervezett jogszabályváltozásokat, azt kérve, hogy a kormány még hatálybalépésük előtt helyezze hatályon kívül a szóban forgó rendeleteket. E fellépésüket követően szóbeli egyeztetésre került sor — számos érintett szerv, szervezet bevonásával —, majd pedig az Országos Találmányi Hivatal is összefoglalta — írásban — a TDDSZ-javaslatokkal kapcsolawtos álláspontját. A TDDSZ a kormányfőhöz írt levelét az egyeztetés után kiegészítette. A következőkben e vita dokumentumait tárjuk — az érdekeltek2 hozzájárulásával — az olvasók elé. Mivel a Minisztertanács elnöke — a TDDSZ javaslatával ellentétben —végül a rendeletek hatályban tartása mellett döntött, az ismertetés célja alapvetően a gondolatébresztés, illetve a kisebbségi vélemény bemutatása — meghagyva persze a többség jogát is nézetei kifejtésére. A dokumentumokat csak a hivatalos levelezés formaságaitól szabadítottuk meg, egyebekben azokat nem fogalmaztuk át és nem röviditettük meg. Ez alól a TDDSZ-nek az innovációs intézkedéscsomagra irányuló javaslatai, illetve észrevételei jelentenek kivételt, mert az ezekre vonatkozó részeket a téma behatárolása végett, valamint arra tekintettel elhagytuk, hogy a TDDSZ ezekben a kérdésekben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal külön egyeztetést folytat. A TDDSZ ÁLLÁSPONTJA A következőkben — az I. és a II. pont alatt ismertetjük a TDDSZ érveit — egyrészt a kormány elnökéhez írt levelük (I.), másrészt a levélhez fűzött utólagos kiegészítés (II.) alapján. I. 1) A találmányok (és az újítások) esetében új értéket teremtő szellemi alkotásról van szó. A jogszabályok a munkaköri kötelesség fogalmából, mint alapállásból kiindulva a munkáltatók részére a találmányok és újítások felett korlátlan rendelkezési jogot biztosítanak, a munkáltatót ilymódon eleve birtokon belüli helyzetbe hozzák. A munkáltató olyan javak felett szerez korlátlan rendelkezési jogot, amelyért ellenszolgáltatásként nem fizetett. (Mostanáig az alkotók díjazásának kötelezettsége nem volt kétséges, sőt a jogszabályok a díjazás elvei, mértéke tekintetében is adtak eligazítást.) Sajnálatos közhely, hogy a munkáltatók évtizedek óta még a tisztességes mérnöki rutintevékenységet sem fizetik meg. Álláspontunk szerint találmányi szintű új alkotás létrehozása nem köthető ki sem munka-, sem egyéb szerződésben, tehát az ún. szolgálati találmányokkal kapcsolatos kérdéseket nem lehet a munkaköri kötelességből kiindulva szabályozni. 2) A munkáltatók és az alkotók viszonyát az alkotók egzisztenciális kiszolgáltatottsága jellemzi. A díjazás tekintetében a munkáltató és az alkotók ellenérdekű felek, ugyanakkor nem egyenlő súlyúak. A munkáltatók részére az alkotás felett eleve biztosított, korlátlan rendelkezési jog az alkotókat teljesen alárendelt helyzetbe hozza. A 77/1989. és 78/1989. (VII.10.) MT rendeletek az irányadó díjmértékek eltörlésével jogbizonytalanságot hoztak létre, tovább növelték az alkotók kiszolgáltatottságát. 3) A két új MT rendelet bevezeti ,, a gazdálkodó szervezet által alkalmazott általános szerződési feltételek” intézményét, melyről kimondja, hogy ezekben a rendeletektől el lehet térni (77/1989. (VII.10.) MT r. 3. §. (4) bekezdés és 78/1989 (VII.10.) MT r. 6. §. (2) bekezdés). A két új minisztertanácsi rendelet döntő fontosságú kérdéseket (pl. előny, alkotói hozzájárulás értelmezése, irányadó díjmértékek) nyitva hagy. Ezért az új jogszabályok által a gazdálkodó szervezetek részére adott cselekvési szabadságba az is belefér, hogy ennek alapján a munkáltató egyoldalú intézkedéssel gyakorlatilag kizárhatja a munkavállalók újítási, ill. találmányi díjra vonatkozó igényét. Ezen aggályunkkal kapcsolatban az Országos Találmányi Hivatal álláspontját kértük. Az OTH válaszában elvben határozottan kiáll az alkotók díjigényre vonatkozó alanyi joga mellett, ugyanakkor az általános szerződési feltételekre vonatkozó aggályunkat nem vitatja, csupán általánosságban utal a jogorvoslati lehetőségekre. Kétségkívül fennáll a munkavállalók joga, hogy érdeksérelem esetén a bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért. A munkavállalók azonban csupán kirívó érdeksérelem esetén remélhetnek — bírósági procedura árán — jogorvoslatot. Az „indokolatlan egyoldalú előny" tilalma
