Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1988 (93. évfolyam, 1-4. melléklet)
1988 / 1. szám - A KGST országok vegyesvállalatainak iparjogvédelmi tevékenysége hazánkban
32 Melléklet 1988/3 - SzKV 5. táblázat: A felmérés.adatainak elemzése V. Vállalatok száma Csoportosítás Számítógépes szabadalmi témafigyelés előfizetése Online szabadalomkutatás igénybevétele igen nem rendszeresen ritkán nem (2) (1) (0) (63) Ipari vállalatok (együttesen) (49) (14) (3) (5) (55) 11 Vegyi-, gyógyszer- és olajip.v. 9 2 3 2 6 11 Műszer- és híradástechn.v. 6 5 0 1 10 17 Gépipari V. 16 1 0 2 15 12 Kohászati, fémipari v. 10 2 0 0 12 3 Bőr-, és szőrmeipari v. 3 0 0 0 3 5 Élelmiszeripari v. 2 3 0 0 5 4 Egyéb iparágak vállalatai 3 1 0 0 4 3 Építőipari vállalatok 3 0 0 0 3 7 Szövetkezetek (együttesen) 4 3 0 0 7 16 Kutató- fejlesztő intézetek (együttesen) 7 9 4 4 8 4 Központok (iparági, vállalati, tröszti) 1 3 1 0 3 (93) Mindösszesen (64) (29) (8) (9) (76) A KGST országok vegyesvállalatainak iparjogvédelmi tevékenysége hazánkban A vegyesvállalatok Magyarországon Hazánkban a 80-as évek elejétől általánossá vált az a felismerés, hogy a számunkra egyre nehezebbé váló világgazdasági feltételekhez való alkalmazkodás a nemzetközi együttműködés új, hajlékony formáinak kialakítását, ezek széles körű és hatékony alkalmazását követeli meg. Az MSZMP által meghirdetett Gazdasági—Társadalmi Kibontakozás Programja megfogalmazta a vállalatközi nemzetközi együttműködés perspektíváját. „Az együttműködést az igényekhez igazodva a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok fejlesztésével és a kölcsönös érdekeken alapuló közös vállalkozások útján is bővíteni kell."1 > A vállalatok közti nemzetközi együttműködés legfejlettebb szervezeti formája a nemzetközi gazdálkodó szervek tevékenysége. A szocialista országok közt létrejött nemzetközi gazdálkodó szervek (továbbiakban: vegyesvállalatok) Magyarországon jelentős múltra tekintenek vissza. Első ilyen vállalat az 1959-ben létesített Haldex lengyel-magyar Bányászati R.T. volt, majd más közös vállalatok létesítésére is sor került. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. július 2-i állásfoglalása a Gazdasági-Társadalmi kibontakozás programjáról. (Népszabadság 1987. július 4. sz. 1. o.) így 1965-ben alapították az Intranszmas Magyar-Bolgár Társaságot az anyagmozgató gépek és a raktárgazdálkodás terén és 1978-ban a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság vállalatai részvételével alakult meg az Interlighter Nemzetközi Hajózási Vállalat. A hetvenes évek második felétől egyre több kapitalista országbeli cég közreműködésével tevékenykedő vegyesvállalat is létrejött. A hazai jogi szabályozás nem tesz a két forma közt különbséget, vagyis ugyanolyan kedvezményeket biztosít a KGST országbeli és a tőkés vállalatok részvételével működő vegyesvállalatok részére. A nyolcvanas években jogi szabályozásunk kedvező pénzügyi feltételeket teremtett a vegyesvállalatok hazai működéséhez, így például: — A vegyesvállalat — a társadalombiztosítási hozzájárulásnak a költségek terhére való levonása után — eredménye terhére csak egyetlen adót fizet, nevezetesen az adóköteles nyeresége 40%-át kitevő társulati adót. — Ha tőkéje eléri a 25 millió Ft-ot, a külföldi részesedés pedig a 30%-ot, a vegyesvállalatok az első 5 évben 20%, a hatodik évtől 30% társulati adót fizetnek. Ezen túlmenően is jelentős adózási kedvezmények illetik mega vegyesvállalatokat. A szocialista országok vegyesvállalatai által biztosított kölcsönös előnyök kihasználását államközi megálla
