Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1988 (93. évfolyam, 1-4. melléklet)

1988 / 1. szám - A KGST országok vegyesvállalatainak iparjogvédelmi tevékenysége hazánkban

1988/3-SzKV Melléklet 33 podások is elősegítik. E vonatkozásban kiemelkedő fon­tosságú az 1986. novemberében kötött, a Magyar Nép­­köztársaság és a Szovjetunió közti (továbbiakban: Szov­jet egyezmény)2' és az 1987. októberében hazánk és a Lengyel Népköztársaság közt létrejött vegyesvállalati megállapodás. Ugyanilyen egyezményeket készítenek elő a Bolgár Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság illetékeseivel. A KGST relációban működő vegyesvállalatok gazda­ságilag számos előnnyel rendelkeznek. — így az általuk szervezett árumozgás az éves kontin­genseken kívül bonyolódik és nem kapcsolódik a kül­kereskedelmi áruszállítások rendszeréhez. — Munkájuk azért is hatékonyabb, mert a vállalatok maguk határoznak a nemzetközi gazdálkodó szervek létesítéséről. — A vegyesvállalati forma lehetővé teszi a kihasználat­lan kapacitások felhasználását, új piacok meghódí­tását, olyan áruk szállítását, amelyeket a hagyomá­nyos külkereskedelmi csatornán nem, vagy csak kor­látozott mennyiségben szállítanak részünkre. — A vegyesvállalati forma révén elérhető továbbá a termelési struktúra javítása és a konvertibilis export fokozása. — Ez a modell ösztönöz a műszaki fejlesztésre, új tech­nológiák és szervezési eljárások elsajátítására, talál­mányok és licencek alkalmazására. A szovjet egyezmény meghozta a vállalatalapítási kedvet. így 1987-ben számos vegyesvállalat jött létre — elsőként a Mikromed. Kft. a Medicor részvételével, Esztergom székhellyel.3' — az Intermas — a Mikroelektronikai Vállalat részvéte­lével — budapesti székhellyel.3 * — GSFV Gyémánt és Szerszámforgalmazási Kft — a Ferunion részvételével — budapesti székhellyel.4) — az Energotechno Kft. a Technorc, Industrialexport és az Erfi és más kisebb cégek közreműködésével — budapesti székhellyel — és még további 5 ma­gyar szovjet vegyesvállalat Szovjetunióbeli szék­hellyel. A szovjet egyezmény alapján a vegyesvállalatok gaz­dasági tevékenységükhöz licenceket és know-how-ot 6/1987. (II. 24.) M.T. rend. A Magyar Népköztársaság Kor­mánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya között 1986. november 4. napján aláfrt, a ma­gyar-szovjet közös gazdálkodó szervezetek alapításának rendjétől és tevékenységük alapelveiről szóló egyezmény ki­hirdetéséről. Lovas Zoltán: Magyar-szovjet közös vállalatok Részesműve­lés Heti Világgazdaság. 1987. október 24-i szám. 50. o. Közös vállalat. Szocialista importra. Figyelő 1987. novem­ber 19-i szám 9.0. (A cikk a szerző megjelölése nélkül r.g. monogram feltüntetésével jelent meg.) Kihirdette a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1975. évi 8. sz. törvényerejű rendelete. A KGST VB az anyagot 74. sz. ülésén 1976-ban fogadta. Elfogadta az Értekezlet 12. ülése (Ulan Bator. 1977. jegy­zőkönyv VI. p.) Elfogadta az Értekezlet 17. ülése (Budapest. 1979. jegyző­könyv I l.p.). Jóváhagyták az Értekezlet 22. ülésén (Sibiu 1982. az ülés jegyzőkönyvének IV. pontja. Jóváhagyták az Értekezlet 9. ülésén (Moszkva 1979. az ülés jegyzőkönyvének V. pontja). Jóváhagyták az Értekezlet 16. ülésén (Burgasz 1977. az ülés jegyzőkönyvének V. pontja). Jóváhagyták az Értekezlet 26. ülésén (Hanoi 1986. az ülés jegyzőkönyvének Vili. pontja). importálhatnak, illetve az alapítók ezeket vagyoni hoz­zájárulásként vihetik a gazdálkodó szervbe. Az iparjogvédelem szerepe és szabályozása a KGST—relációban alapított vegyesvállalatok működésében A vegyesvállalatok többsége döntően orientált a haté­kony műszaki fejlesztési tevékenység folytatására, jel­lemző rájuk, hogy általában a technika legdinamikusab­ban fejlődő területein működnek, ezért mindennapos tevékenységükben számos iparjogvédelmi vonatkozású kérdés merül fel a vállalaton belüli feltétlen szabályozás igényével, mint például az iparjogvédelmi tevékenység egészének irányítása, tervezése és finanszírozása; az újí­tási javaslatok benyújtásának, elismerésének és díjazásá­nak kérdései; a találmányi bejelentések elkészítésének, benyújtásának, és a találmányok hasznosításának kér­dései, stb. A magyarországi székhelyű vegyesvállalatokat a hazai jogi szabályozás jogi személyeknek ismeri el, működé­sükre a vállalatokra irányadó belső szabályozás alkalma­zandó, azonban tevékenységi területükön — így pl: ipar­­jogvédelmi tevékenységükben — számos olyan kérdés merül fel, amely nem rendezett. Például a vegyesválla­latok védjegyei milyen feltételek mellett minősülnek kol­lektív védjegyeknek, a kollektív védjegyhasználatnak me­lyek a kritériumai. Éppen ezeken a területeken nagy jelentőségük van a KGST országok gazdasági és műszaki-tudományos együttműködése során és főként a KGST országok talál­mányi hivatalai Vezetői Értekezelete (továbbiakban: Értekezlet) tevékenysége keretében kidolgozott norma­tív és ajánló jellegű anyagoknak, amelyek közül az aláb­biak a legjelentősebbek. — A gazdasági és tudományos műszaki együttműködés során a találmányok, ipari, használati minták és védjegyek jogi oltalmáról szóló megállapodás (továb­biakban: Moszkvai megállapodás)5* — Az Országos Találmányi Hivatal elnökének 8001/ 1986 (Sz.K. 4.) OTH sz. tájékoztatója a Magyar Nép­­köztársaság és a Szovjetunió közötti Tudományos műszaki együttműködés megvalósítása során, a talál­mányi és szabadalmi licenctevékenység szervezési és bonyolítási rendjéről szóló szabályzatról, továbbá — Egységes rendelkezés a nemzetközi gazdálkodó szer­vezetek létesítéséről és tevékenységéről.6 * — Nemzetközi gazdálkodó szervezetek egységes iparjog­­védelmi és újítási szabályzata.7* — Javaslatok a találmányok, ipari minták és védjegyek jogi oltalmának tökéletesítésére és felhasználására a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés során kötött, a hosszútávú célirányos együttműkö­dési programok megvalósítására irányuló kétoldalú és sokoldalú megállapodásokban.8* A találmányi és szabadalmi munka végzésének rendje a KGST országok gazdasági és műszaki—tudományos együttműködése során9* — A védjegyek felhasználásának jogi és módszertani elvei a KGST tagországok közti termelésszakosodás­ban és kooperációban. * — Javaslatok a kollektív védjegyek felhasználására a KGST tagországok közti termelés szakosításban és kooperációban.1 * — Az áruk védjegyeztetésének kritériumai a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben.12*

Next

/
Oldalképek
Tartalom