Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1988 (93. évfolyam, 1-4. melléklet)
1988 / 1. szám - A KGST országok vegyesvállalatainak iparjogvédelmi tevékenysége hazánkban
1988/3-SzKV Melléklet 33 podások is elősegítik. E vonatkozásban kiemelkedő fontosságú az 1986. novemberében kötött, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közti (továbbiakban: Szovjet egyezmény)2' és az 1987. októberében hazánk és a Lengyel Népköztársaság közt létrejött vegyesvállalati megállapodás. Ugyanilyen egyezményeket készítenek elő a Bolgár Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság illetékeseivel. A KGST relációban működő vegyesvállalatok gazdaságilag számos előnnyel rendelkeznek. — így az általuk szervezett árumozgás az éves kontingenseken kívül bonyolódik és nem kapcsolódik a külkereskedelmi áruszállítások rendszeréhez. — Munkájuk azért is hatékonyabb, mert a vállalatok maguk határoznak a nemzetközi gazdálkodó szervek létesítéséről. — A vegyesvállalati forma lehetővé teszi a kihasználatlan kapacitások felhasználását, új piacok meghódítását, olyan áruk szállítását, amelyeket a hagyományos külkereskedelmi csatornán nem, vagy csak korlátozott mennyiségben szállítanak részünkre. — A vegyesvállalati forma révén elérhető továbbá a termelési struktúra javítása és a konvertibilis export fokozása. — Ez a modell ösztönöz a műszaki fejlesztésre, új technológiák és szervezési eljárások elsajátítására, találmányok és licencek alkalmazására. A szovjet egyezmény meghozta a vállalatalapítási kedvet. így 1987-ben számos vegyesvállalat jött létre — elsőként a Mikromed. Kft. a Medicor részvételével, Esztergom székhellyel.3' — az Intermas — a Mikroelektronikai Vállalat részvételével — budapesti székhellyel.3 * — GSFV Gyémánt és Szerszámforgalmazási Kft — a Ferunion részvételével — budapesti székhellyel.4) — az Energotechno Kft. a Technorc, Industrialexport és az Erfi és más kisebb cégek közreműködésével — budapesti székhellyel — és még további 5 magyar szovjet vegyesvállalat Szovjetunióbeli székhellyel. A szovjet egyezmény alapján a vegyesvállalatok gazdasági tevékenységükhöz licenceket és know-how-ot 6/1987. (II. 24.) M.T. rend. A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya között 1986. november 4. napján aláfrt, a magyar-szovjet közös gazdálkodó szervezetek alapításának rendjétől és tevékenységük alapelveiről szóló egyezmény kihirdetéséről. Lovas Zoltán: Magyar-szovjet közös vállalatok Részesművelés Heti Világgazdaság. 1987. október 24-i szám. 50. o. Közös vállalat. Szocialista importra. Figyelő 1987. november 19-i szám 9.0. (A cikk a szerző megjelölése nélkül r.g. monogram feltüntetésével jelent meg.) Kihirdette a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1975. évi 8. sz. törvényerejű rendelete. A KGST VB az anyagot 74. sz. ülésén 1976-ban fogadta. Elfogadta az Értekezlet 12. ülése (Ulan Bator. 1977. jegyzőkönyv VI. p.) Elfogadta az Értekezlet 17. ülése (Budapest. 1979. jegyzőkönyv I l.p.). Jóváhagyták az Értekezlet 22. ülésén (Sibiu 1982. az ülés jegyzőkönyvének IV. pontja. Jóváhagyták az Értekezlet 9. ülésén (Moszkva 1979. az ülés jegyzőkönyvének V. pontja). Jóváhagyták az Értekezlet 16. ülésén (Burgasz 1977. az ülés jegyzőkönyvének V. pontja). Jóváhagyták az Értekezlet 26. ülésén (Hanoi 1986. az ülés jegyzőkönyvének Vili. pontja). importálhatnak, illetve az alapítók ezeket vagyoni hozzájárulásként vihetik a gazdálkodó szervbe. Az iparjogvédelem szerepe és szabályozása a KGST—relációban alapított vegyesvállalatok működésében A vegyesvállalatok többsége döntően orientált a hatékony műszaki fejlesztési tevékenység folytatására, jellemző rájuk, hogy általában a technika legdinamikusabban fejlődő területein működnek, ezért mindennapos tevékenységükben számos iparjogvédelmi vonatkozású kérdés merül fel a vállalaton belüli feltétlen szabályozás igényével, mint például az iparjogvédelmi tevékenység egészének irányítása, tervezése és finanszírozása; az újítási javaslatok benyújtásának, elismerésének és díjazásának kérdései; a találmányi bejelentések elkészítésének, benyújtásának, és a találmányok hasznosításának kérdései, stb. A magyarországi székhelyű vegyesvállalatokat a hazai jogi szabályozás jogi személyeknek ismeri el, működésükre a vállalatokra irányadó belső szabályozás alkalmazandó, azonban tevékenységi területükön — így pl: iparjogvédelmi tevékenységükben — számos olyan kérdés merül fel, amely nem rendezett. Például a vegyesvállalatok védjegyei milyen feltételek mellett minősülnek kollektív védjegyeknek, a kollektív védjegyhasználatnak melyek a kritériumai. Éppen ezeken a területeken nagy jelentőségük van a KGST országok gazdasági és műszaki-tudományos együttműködése során és főként a KGST országok találmányi hivatalai Vezetői Értekezelete (továbbiakban: Értekezlet) tevékenysége keretében kidolgozott normatív és ajánló jellegű anyagoknak, amelyek közül az alábbiak a legjelentősebbek. — A gazdasági és tudományos műszaki együttműködés során a találmányok, ipari, használati minták és védjegyek jogi oltalmáról szóló megállapodás (továbbiakban: Moszkvai megállapodás)5* — Az Országos Találmányi Hivatal elnökének 8001/ 1986 (Sz.K. 4.) OTH sz. tájékoztatója a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti Tudományos műszaki együttműködés megvalósítása során, a találmányi és szabadalmi licenctevékenység szervezési és bonyolítási rendjéről szóló szabályzatról, továbbá — Egységes rendelkezés a nemzetközi gazdálkodó szervezetek létesítéséről és tevékenységéről.6 * — Nemzetközi gazdálkodó szervezetek egységes iparjogvédelmi és újítási szabályzata.7* — Javaslatok a találmányok, ipari minták és védjegyek jogi oltalmának tökéletesítésére és felhasználására a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés során kötött, a hosszútávú célirányos együttműködési programok megvalósítására irányuló kétoldalú és sokoldalú megállapodásokban.8* A találmányi és szabadalmi munka végzésének rendje a KGST országok gazdasági és műszaki—tudományos együttműködése során9* — A védjegyek felhasználásának jogi és módszertani elvei a KGST tagországok közti termelésszakosodásban és kooperációban. * — Javaslatok a kollektív védjegyek felhasználására a KGST tagországok közti termelés szakosításban és kooperációban.1 * — Az áruk védjegyeztetésének kritériumai a harmadik országokkal folytatott kereskedelemben.12*
