Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 17. (Nyíregyháza, 2008)
I. Szabolcs vármegye Thököly Imre uralma alatt (1682-1685)
Más hírek szerint ezekben a napokban a fejedelem Szatmár vármegyében is igyekezett pozícióit erősíteni, lovasságával Nagykárolyt is elfoglalta. A tatárok még Ungvár tájékát pusztították. A január 29-i jegyzőkönyv bejegyzése egy sor: „A vármegyébeli végeláthatatlan zavarok ügyében úgy határozott, hogy ír őnagyságának megszüntetésük végett. " 58 A múlt év szeptemberében meghirdetett amnesztia híre csak január végén vagy február elején válhatott szélesebb körben ismertté e tájon. Még Debrecen is - ahol pedig nagyon is vigyáztak erre - csak február közepén határozott ebben az ügyben. A város két követe ment Győrbe, hogy „a győri Commendanttul [várparancsnoktól] és Eszterhás Janóstul, győri Generalístul commendatóriát [ajánlólevelet] kérjenek és azzal a méltóságos Palatínushoz [nádorispánhoz] menvén, ott is hasonlóképpen commendatóriát kérvén ő Felségéhez a Császárhoz is felmenjenek, és minden háborgatok, hadak ellen, nevezet szerint szathmáriak, ecsediek ellen protectíonalíst [védlevelet] kérjenek"^ Az uralkodó Lotharingíai Károly herceget nevezte ki az elmúlt esztendőben meghirdetett bűnbocsánatot tárgyaló bizottság elnökének. Magyarországon az amnesztiáért folyamodók gróf Csáky István felső-magyarországi főgenerális előtt jelentkezhettek. Angyal Dávid szerint február folyamán Thököly is hívott össze egy gyűlést a tőle elpártolok ügye megtárgyalására. 40 Szabolcsba az I. Lipót által Linzben 1684. január 12-én nyomtatott formában kibocsátott királyi parancs március első felében juthatott el, a közgyűlés Kisvárdán a hónap végén tárgyalta. Azt nem tudjuk, hogy a vármegye levéltárában megmaradt-e. Ugyancsak Lotharingíai Károly 38 Prot. 14. fol. 251/b. 1684. jan. 29. Lásd még 1684. jan. 29 - febr. 5. = TT, 1911. (XII.) 166-170.; Angyal, 1889. 85-, 88., 93.; Angyal szerint februárban Késmárkkal együtt a Szepességet is visszafoglalta. Viszont ugyanezekben a hetekben már tizenhét vármegye, tizenkét város és tizenegy főúr esküdött hűséget I. Lipótnak. 39 1684. febr. 18. = TT, 1911. (XII.) 173. 40 Angyal, 1889. 93-94.
