Balogh István: Szabolcs vármegye terhei a 17. század végén - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 17. (Nyíregyháza, 2008)

I. Szabolcs vármegye Thököly Imre uralma alatt (1682-1685)

kérdés, hogy a Linzben kelt, január 16-i dátumot viselő, számos sajtóhibával terhes nyomtatott másolatot tárgyalta-e a közgyűlés, de nagy a valószínűsége, hogy erről van szó a jegyzőkönyvben. A kiáltvány az ország főpapjaihoz, fő- és köznemes uraihoz, királyi városaihoz, minden rendű, rangú és állapotú lakóihoz szólt. Az uralkodó kijelentette, hogy feltett szándéka az ország virágzó és békés állapotba helyezése, így azért, hogy az országban a törvényes nyugalom és az uralkodó iránti engedelmesség helyreállíttassék Sopronba országgyűlést hívott össze. Ezt hiúsította meg Thököly kimondhatatlan erősségű lázadása, amelyben nagyon sok országlakót a maga pártjára csábított. A hűtlenek a kereszténység leggonoszabb ellenségével szövetkezve saját hazájukat és a többi hűségesnek maradt tartományt tűzzel-vassal való pusztításnak tették ki. „A török támadókat a lázadókkal együtt Isten segítségével a múlt esztendőben sikerült megverni. " Az uralkodó a győztes fegyverét most már a lázadók megbüntetésére fordíthatná. De a veleszületett kegyelmessége arra indítja, hogy próbálja a megbékélés útját keresni, ezért a keresztény hit ellen lázadókat és azok cinkosait - ha azokban a hűség útjára való szándék megvan - „visszafogadjuk, ha február utolsó napjáig, ebből a célból Pozsonyban működő bízottság előtt bejelentik". Őket együtt és külön-külön általános amnesztiában részesítik, minden korábbi jószágukat, nemességüket az ebből a célból kinevezett biztosok viszsza fogják adni. A királyi hadseregből korábban elbocsátott közkatonákat és tiszteket visszafogadják. Amennyiben szükség van rájuk, az országos generális a várak őrségébe vagy a mezei had számára zsoldba fogadja őket. Jelentkezzenek a vármegyékbe kellő felhatalmazással ellátott biztosok előtt, a biztonságos járás-kelésükhöz útlevelet kapnak, ígéretet a szabad vallásgyakorlásra, az elvett templomok és iskolák visszaadására, az 1655. évi koronázási diploma pontjainak megfelelő értelmezésére és megtartására. Ezért a magyar jogot ismerő és békességet kívánó férfiakból rendszeres bizottságot kíván felállítani „mind az országlakók, mind az uralkodó és helyes ... közállapotok tartós rendezésére". ígéretet tesz, hogy mihelyt lehetővé válik, országgyűlést hív össze, hogy a király és az országlakók egyetértésével a béke és ezzel az ország régi fénye ismét helyreálljon. A befejezés fenyegetés: akik az említett bizottság előtt nem jelennek meg az uralkodó iránti hűségük bizonyítására, a királyi hatalom és a kereszténység elleni újabb összeesküvés és hűtlenség bűnébe esnek, ezért felségsértés és hűtlenség miatti büntetéssel (nota) fognak bűnhődni.

41 41 Fasc. 102. No. 7 Linz, 1684. jan. 6. [?] Nem kétséges, hogy ez az irat a január 12-i pátens valamelyik hazai nyomdában készült másolata. Egy másik, korábban a nádor által küldött pátensről is szó van a jegyzőkönyvekben. Prot. 14. fol. 252. Kisvárda, 1684. márc. 29-