Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

IV. A szatmári zsidóság - 6. Községi adattár

Kitüntetéssel szerelt le Staub Ábrahám, Fried Sámuel, Simon Andor, Müller Károly kocsmáros, őrmester, községi képviselő, közbirtokossági pénztáros. Simon Andor 1924-ben alapította építőanyag, fa- és szénkereskedő vállalatát Mátészalkán, majd 1926-ban betonüzemet, 1934-ben téglagyárat létesített. Lázár Sámuelnek 1926-tól volt szíkvízgyára, Lázár Lajosnak 1931-től terménykereskedése. 1941-ben 90 főt írtak össze. 1947-ben zsidó nem található. A deportálások idején hírhedtté vált a mérki csendőrség. MIKOLA A XVII1. század végén a Mikolay és Mándi grófok birtokán telepedtek le zsidók, akik a XIX. század második felében földet vettek. Akkor épült a zsinagóga, mikve. Saját temetővel rendelkeztek. 1910-ben 161, 1920-ban 132, 1930-ban 138, 1944-ben 144 zsidót írtak össze. 1945-ben a településen zsidó nem volt. A falu híres szülötte Dénes (Gross) Sándor (1880-1944) újságíró, szerkesztő, aki Budapesten a Nap, a Borsszem Jankó, a Világ, a Holmi című lapokat szerkesztette. 1908-1938 között a szatmári Szamos című napilap szerkesztője, főszerkesztője volt. Auschwitzban halt mártírhalált. MILOTA 1944-ben két zsidó család élt a településen. Az egyik Spitz Endre, felesége és két leánya. Egy leány maradt meg, aki a holokauszt előtt Dél-Amerikába ment. A másik Farkas László, felesége és fia a holokauszt áldozata lett. 1945-ben a településen zsidó nem él. NAGYDOBOS Az 1860-as években 49 zsidó élt a településen. Az 1900-as évek elejétől 100 holdas birtokon gazdálkodott Schönwald Lajos, aki húsz éven át községi képviselő, egy ideig a közbirtokosság elnöke volt. Blau Bernát vezette Perényi báró nagydobosi szeszgyárát. Kalla Jakab terménykereskedő Makón talmud iskolát végzett, majd 1937-ben önállósította magát. 1941-ben a zsidóság létszáma 113, akiket a mátészalkai gettóból deportálnak. Öten tértek vissza: három férfi (kettő Izraelbe, egy Ausztráliába ment) és két leány, akik Szatmárnémetibe mentek férjhez. A temető a falu központjában található, szemben a katolikus és református temetővel. Elhanyagolt állapotban van. Még 13 sírkő áll, három sírhelyre a földből kiálló betonból lehet következtetni. A református templom kertjében korábban felállított első világháborús emlékműre felkerült all. világháború áldozatainak névsora. Ezen található az alábbi felírás is: ,, valamint a Svéd, Grósz, Kain, Berger és Moldován család. " NAGYECSED Az 1740 táján alakult hitközség éveken át Nyírmeggyeshez tartozott. Az 1850-es években már 16 zsidó- az összlakosság 1,23 százaléka - élt a településen. 1880-ban