Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

IV. A szatmári zsidóság - 6. Községi adattár

alakult a Chevra, 1890-ben adták át a zsinagógát. 1902-től a vallási életet Teitelbaum Dávid rabbi (Máramarosszigetről) irányítja, akit a hitközség örökös díszelnökévé választott. Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített a helyi földbirtokos két fia: Katz Adolf és Katz Ábrahám, továbbá Meilinger Antal, Schwartz Kálmán sütőmester. Megsebesült Weisz Mór szatócs. A fronton szerzett betegségben halt meg Frenkel Géza. A virilis zsidó családok közül említhetjük Katz Bernát földbirtokost, aki 1909-ben több társával malmot épített, s aki 49 éven át volt községi képviselő, 24 évig megyebizottsági tag, évekig hitközségi elnök. Frenkel Vilmos 1905-től épület- és tűzifa-kereskedő, Schwartz Bernát rőfös és rövidáru-kereskedő, Berkovics Sámuel vegyeskereskedő, Bérezi Zoltán vaskereskedő, az Iparos Kör titkára, Davidovics Jakab terménykereskedő, Schwartz Kálmán sütőmester, Stern Sándor malombérlő, dr. Klein Ferenc orvos, aki 1934-ben szerzett diplomát a debreceni egyetemen. 1941-ben 586 zsidót írtak össze, akiket a mátészalkai gettóból deportáltak. NAGYGÉC 1893-tól gazdálkodott a településen Schwartz Herman, Schwartz Zeév Benjámin rabbi testvére, aki virilis képviselő és megyebizottsági tag. 1824-1944 között Kisgécpusztán bérelte a Haynau-báró-féle 900 holdas hitbizományi birtokot Grossmann Sámuel gazdálkodó, aki ebből hétgyermekes családját tartotta el. 1910-ben 62, 1920ban 37 zsidót írtak össze, 1941 -ben 34 zsidó élt Nagygéc, Kisgéc és Sima településen. Kisgécen Groszmannék, Nagygécen a Schwarcz, a Berger s egy ideig a Sámuel és a Kaufmann család, Simában: Smilovichék és Bergerék. Pénteken és szombaton volt csak imádkozás Schwarczék házában. A deportáláskor Gálné, a bíró felesége egy tarisznya lisztet adott fel a szekérre, és az ott élt zsidókat a lakosság a temetőig kísérte. 1947-ben a településen zsidó nem él. NAGYNYÍRES 1880-ban élt a legtöbb zsidó a faluban: 131 fő, a lakosság 11,1 százaléka. A számuk 1910-ben 98, 1920-ban 122. 1941-ben 77 fő. 1944-ben a borpataki gettóból kerültek Auschwitzba. 1947-ben zsidó nem található. NAGYPALÁD 1941-ben 171 zsidót írtak össze, akiket 1944-ben a szatmárnémeti gettóból vittek Auschwitzba. 1947-ben a településen zsidó nem található. NAGYSIKÁRLÓ 1910-ben lakott a legtöbb zsidó a településen: 58 fő. Imaházzal, temetővel, sakterrel rendelkeztek, de vallási ügyeiket Nagybányán intézték. A második bécsi döntés után, 1940. szeptember 28-án három magyar katona benzint akart venni Teitelbaum Salamon benzinkútjánál, aki azt mondta, hogy szombat kimenetele után üthetik nyélbe az üzletet. Vasárnap őrizetbe vették, majd a Buságfalu melletti erdőben agyonlőtték.