Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)
Előszó
nénk" - írta Gordon Allport az előítéletekről szóló monográfiájában, amely csak 1977ben jelent meg magyar nyelven. Mit jelent a kifejezés: „lelki kőkorszak"? Bennünk van az a mélységes mély kút, amelyben ezek a kökorszaki képződmények léteznek, s változatlanul hatnak. Már le tudjuk küzdeni a fertőző betegségek többségét, órák alatt meg tudjuk kerülni a Földet, de még sokszor nem tudunk megszabadulni olyan erőktől, amelyek hiteltelenné, értelmetlenné teszik a haladást. A világban a természet és társadalom nem válik el egymástól, az ember összes kapcsolata csoportkeretek között mozog. Mi azonban még ma is sokszor azt mondjuk: mi és ők. A „mi" feltétlen tisztelete, szeretete, csodálata azonban csak akkor működhet jól, ha az az „ők" iránti szeretettel párosul. Aki nem így gondolja, állandó kielégületlenségben él, hogy az „ők" iránti ellenszenvet fenntartsa. Aki magát kereszténynek vallja, az az antiszemitizmust a zsidó Jézus arculcsapásának tartja, bárhogyan is nyilvánul meg. Pál apostol azt mondta, hogy Jézus ledöntötte a válaszfalat, s azóta nincs görög és pogány, nincs zsidó és keresztény, hanem csak új teremtmény Istenben. Márton Áron püspök 1944 májusában a következőket mondta: „Az egyház, híven isteni alapítójának parancsához, a felebaráti szeretet következetes vállalásával tudatosította az emberi nem egységének, egyetlen nagycsaládba tartozásának gondolatát... A kereszténység alapvető hittétele szerint mindnyájan Isten gyermekei, s Krisztusban mindnyájan testvérek vagyunk, A világ mind a kettőt megtagadja, mind elméletben, s még inkább gyakorlatban. " Mindnyájunknak szüksége van a múlt végiggondolására. Ha hiányoznak adatok, tények, akkor felerősödnek a szubjektív vélemények. Ha hallgatunk, akkor a vélekedésekhez indulatok is társulnak. A könyv adatokat, tényeket tartalmaz a nagy és közepes városokról éppen úgy, mint arról a kis településről, ahol évtizedek alatt csak egy-egy zsidó család élt. Megtudhatjuk letelepedésük történetét, küzdelmeiket az egyenjogúságért, részvételüket az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban és az I. világháborúban, üldöztetésük eseményeit, s tájékozódhatunk a túlélők további sorsáról is. A holokauszt alatt nem csupán az emberek sokaságát ölték meg, hanem az ember eszményét is. Minden más lett, ami a világról és az emberről gondolható, hihető és remélhető volt. Egy haszid történet szerint egy rabbitól egyszer azt kérdezte egy tanítványa: Miről tudhatom meg, hogy Isten megbocsátotta a bűnömet? Abból, hogy azt a bűnt soha többé nem követed el - hangzott a felelet. Ami megtörtént, azt tagadni nem lehet. Ami megtörtént, feledni nem szabad. Úgy kell élnünk, hogy soha többé ne fordulhasson elő! Nyíregyháza, 2008. október 15. Fülöp István országgyűlési képviselő