Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)
II. A betelepedéstől a vészkorszakig - 2. Az emancipáció rögös útján
házuk van, hogy minél előbb kiköltözzenek, kétszeres adó fizetésére szorították. Az 1593-ban megjelent törvény a rác, oláh, zsidó és rutén molnárokat adókötelessé teszi. Mindezek ellenére Bocskai, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György fejedelmek zsidó orvosokat tartottak maguk mellett. 1604-ben Bocskai István megkapja Szatmári és Németit, s ezzel út nyílott a zsidók számára a vásárokon való részvétel, a városokba való betelepedés előtt. 1622-ben Bethlen Gábor kapta Szatmári és Németit (1622-1633), s ebben az időben felvirágzott a zsidó kereskedelem, kézműipar. 1623. június 18-án szefárd zsidókat telepített Erdélybe és kiváltságlevelet adott nekik. Megengedte számukra a keresztény ruhaviselést, felszabadítva őket a zsidóviselet hordásától. A szefárd zsidók letelepítésének száz év után is megtalálni nyomait. Szatmáron 1712-ben a serfőző házat egy zsidó bérelte. Mikor 1661-ben a törökök Váradot elfoglalták, az ottani kereskedők észak felé, magyar területre menekültek. Közöttük görögök és zsidók is voltak. Ezzel a vándorlási hullámmal újabb zsidó csoportok érkezhettek Nagykároly, Szatmár, Németi célpontokkal. Kolonics 1689-ben rendelkezést adott ki, mellyel kitiltotta a zsidókat a szabad királyi városokból, bányavárosokból. Ipart nem űzhettek, kiskereskedéssel, uzsorával, pálinkafőzéssel foglalkozhattak. Ezzel a rendelkezéssel magyarázható, hogy Szatmárban és Németiben másfél század telt, amíg zsidók otthont kaptak. Dr. Stern Mór a Szatmári zsidók útja 9 című munkájának bevezetőjében dr. Venetianer Lajos A magyar zsidóság története című tanulmányára hivatkozik, mely szerint a szatmári zsidóság történetéről csak a 18. század elejétől vannak emlékek. 1698-ban Lipót összeírása szerint - amely meglehetősen pontatlan - Szatmár vármegyében négy zsidó családot találtak. Erre az időszakra esik a Szatmár megyei születésű Misztótfalusi Kis Miklós által Kolozsvárott kinyomtatott első magyarországi héber nyelvű könyv megjelenése. A héber nyelvű Biblia-kiadás a teológiai tudományok művelői számára készült, mégis a magyarországi héber nyelvű írásos kultúra első emlékei közé soroljuk. II. Rákóczi Ferenc hadseregében kisegítőként 10 szolgáltak zsidók. Szolgálataikkal a kurucokat támogatták. Nemcsak a fejedelem, hanem Károlyi Sándor is elégedett volt azzal, ahogy a zsidó katonák feladataikat elvégezték. Tehát a kuruc hadseregnek voltak zsidó katonái, és egy részük Szatmár megyében élő zsidó családokból került ki. Komisz idők voltak ezek. Németit a németek, Szatmári a kurucok gyújtották fel 1703-ban. Az 171 l-es összeírás szerint alig maradt élet ezen a tájon. Az 1715. évi 109-es törvénycikk szabad királyi városként ismeri el Szatmárnémetit. Az erről szóló királyi szabadságlevelet III. Károly magyar király bocsátotta ki, s ebben benne van: ,,a zsidókat, görögöket és rácokat maguk közül kiküszöbölhessék". Ezzel súlyosan csorbította az itt élő zsidó polgárok szabadságjogait. A megye Történeti tanulmány a szatmári zsidóközösség múltjából. Boros A. Könyvnyomdája, Satu-Mare, 1931. Erényi Tibor: A zsidók története Magyarországon.
