Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

IV. A szatmári zsidóság - 6. Községi adattár

Gyilkosát - Német Ferenc őrnagyot - a bíróság a tárgyaláson felmentette az alábbi indokkal: „lehetetlen három magyar tisztességes honvédet büntetni egy zsidó miatt. " 1941-ben 34 főt írtak össze, akiket a borpataki gettóból vittek Auschwitzba. 1945-ben a településen zsidó nem élt. NAGYSOMKÚT 1800 körül az első zsidó Teleki Sándor földesúr engedélyével telepedett le. Akkor még őket Avasfelsőfalun vették nyilvántartásba. 1828-ban már van zsidó közösség, amely később, 1852-ben megalakítja a Chevrát, majd 1862-1865 között zsinagógát épít. 1852-től működik a Talmud Tóra is, később már öt tanítóval, melynek élén Hers­kovits Sámuel áll. A közösség alapítója az első rabbi, Azriel Eizik Keller - jelentős talmudtudós -, aki 1903-ban bekövetkezett haláláig irányítja a vallási életet. Utódja fia, Aron Cvi Keller, aki 1928-ban halt meg. Az utolsó rabbi Cvi Halperet volt, aki közösségével a holokauszt áldozata lett. A zsinagóga mellett két imaház is volt, mely­ből az egyiket a haszidok használták, akik vallási életét Weiss Joszef Májer rabbi irá­nyította, s aki a 20 ezer példányban kiadott Erkölcsi tanítások című mű szerzője is. A településen 1900-ban 528, 1920-ban 858, 1930-ban 799 zsidó élt, akiknek többsége jiddis nyelvűnek nevezte magát. Az első világháborúban hatan hősi halált haltak. Har­minc falu zsidósága tartozott a közösséghez, amelyből néhánynak zsinagógája, teme­tője, saktere volt. 1910-1923 között Weintraub Mendel zsidóként a település köz­jegyzője. 1930-1935 között Nagysomkúton jelent meg a Transilvanische Jiddische Zeitung című lap, melynek legtöbb cikkét Weiss Cvi Sámuel rabbi írta, s amelynek kiadásához héber betűs nyomda létesült. Az 1930-as években a hitközség elnöke dr. Gál Sándor orvos, majd Goldstein Ármin. A holokauszt előtt a településen 3 nagy­kereskedő, 15 gazdálkodó, 25 katona, 40 kereskedő, 7 ügyvéd, 20 munkás, 3 orvos, 20 magántisztviselő, 50 iparos, 5 magánzó zsidó. 1926 után cionista egylet is műkö­dött. 1941-ben 897 zsidót írtak össze, akiket a borpataki gettóból vittek Nagybányára s onnan Auschwitzba. 1945-ben a zsidóság létszáma 200 fő, de sokan nem nagysom­kútiak. Jehezkel Rottnert rabbivá választották, aki a háború előtt apósa mellett rabbi­helyettes volt, később Izraelbe ment. 1992-ben a településen két zsidó lakott. 2000­ben zsidó nem élt. NEMESBORZOVA 1944-ig egy család hat taggal élt a településen, akik a holokauszt áldozatai lettek. Brummer Leopold 44 éves, Brummer Márton 42 éves, Brummer Róza 35 éves, Brummer Mártonné 32 éves, Brummer Ferenc 7 éves, Brummer Jenő 4 éves. NYÍRCSAHOLY 1917-ben a malmot megvásárolta Schwartz Ignác, aki később Mann Ignácnéval, Mehrel Mórral, özv. Weisz Menyhértnével és Weisz Fábiánnéval közösen működtet­te. 1941-ben 101 zsidó élt a településen. 1944. április 16-án a fábiánházi zsidókat

Next

/
Oldalképek
Tartalom