Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

IV. A szatmári zsidóság - 6. Községi adattár

Nyírcsaholyon keresztül vitték. Április 23-án a nyírcsaholyiakat gyűjtötték egybe, s a férfiak szakállát levágták. Nem kivétel ez alól Kornfeld Izrael metsző sem. A mátészalkai gettóba kerültek s onnan Auschwitzba. A településről többen küldtek számukra élelmiszert a gettóba. A 91 nyírcsaholyi áldozat neve a mátészalkai zsinagóga belső falán lévő emléktáblán található. Közülük 13-an Ukrajnában munkaszolgálatban haltak meg. 1950-ben a településen zsidó már nem élt. NYÍRCSÁSZÁRI Az 1900-as évek elején itt élt Blau Jenő birtokos. Fia, Blau Dezső terménykereskedő, aki 1918-ban kenyérüzletet nyitott. Önálló gazdálkodó volt Reinitz Antal, aki előzőleg a nagyváradi rabbiképzőt is elvégezte. Kilenc gyermekük volt. Éveken keresztül községi képviselő. 1941-ben 25 zsidót írtak össze. 1944-ben a nyírdezsieket is a faluba hozták, és innen vitték őket a mátészalkai gettóba, majd Auschwitzba. 1945ben zsidó nem található. NYÍRDERZS 1920-tól 460 holdon gazdálkodott Fisch Sándor földbirtokos, községi képviselő, megyebizottsági tag. Kandel Jenő gazdálkodó Balassagyarmaton tanult, majd Pozsonyban Talmud iskolát végzett. 1897-1911 között uradalmi gazdatiszt, 1911 -tői önálló gazda. 1941-ben 69 zsidót írtak össze. 1945-ben zsidó nem található. NYÍRMEGGYES Az 1848/49-es szabadságharcban Springer Juda honvédként vett részt. Glückmann Mór földbirtokos 1895-től gazdálkodott. Harminc éven át volt községi képviselő, 25 éven keresztül hitközségi elnök. Friedmann Jenő 1919-ben nyitott vegyes- és terménykereskedést, Lipsitz Leopold 1925-ben szíkvízgyárat, Grünbaum Ábrahám kilenc gyermeket nevelt fel. Fia, Grünbaum Sándor 1937-ben nyitott üzletet. A vallási életet 1925-től Jungreisz Sámuel irányította, aki kerületi főrabbi volt. Krasznán született, Derecskén végezte középiskoláit, majd Fehérgyarmaton vallási tanulmányait. Feleségével és három gyermekével élt Nyírmeggyesen. 1941-ben 148 zsidót írtak össze. 1945-ben zsidó nem található. NYÍRVASVÁRI A Frenkel család több nemzedéke élt a településen. Frenkel Léb 1848 előtt a község pénztárnoka. Frenkel Izsák 1880-ban vegyeskereskedést, 1896-ban kocsmát nyitott. Fia, Frenkel Sámuel községi képviselő, a hitközség gondnoka. Három testvére Lipót, Dávid, Áron - részt vett az I. világháborúban, miként Lázár Jenő, Lázár Jakab, Lázár Májer, Lázár Sámuel, Lázár Móric is. Lázár Izidor megkapta a kis ezüst vitézségi érmet. Róth Lázárnak 1898-tól volt szatócsüzlete, az I. világháború után négy évet töltött fogságban. Hazajövetele után hitközségi elnöknek választották. A Lázár üzletet 1880-ban alapították, 1920-tól Lázár Ármin kereskedő, gazdálkodó vezette.