Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)
IV. A szatmári zsidóság - 4. Nagybánya
éltek zsidók, 1800-ban pedig megkezdték hatósági nyilvántartásba venni őket. A XIX. század elején a városban az iparos zsidók csak ideiglenes tartózkodási engedélyt kaptak, ezért számuk 1850-ben sem tette ki a minyent. (A szó létszámot jelent, tíz 13 éves zsidó férfi kell a zsinagógában a nyilvános istentisztelethez.) Első szervezett zsidó hitközségről 1860-tól maradt fenn adat. Az első rabbi Horovitz Halevi Cvi Jehuda 1855-ben érkezett Nagybányára, s a város környéki 37 települést is szolgálta negyven éven keresztül, 1896-ban bekövetkezett haláláig. A hitközség első elnöke, Jakov Löw szintén ennyi ideig töltötte be tisztségét. A Chevra (szent egylet, szegények támogatása, halottak eltemetése) 1862-től működött, az első zsinagóga 1865 körül épült. Vele egy időben készült el a mikve (zsidó rituális fürdő) - amely 1880-ban megújult -, majd az iskola, az óvoda, a rabbilakás, az adminisztratív épület. 1887-ben adták át az új zsinagógát. Az 1896-ban elhunyt rabbi helyét Levi SáOrtodox zsinagóga Nagybányán mue j förabbi 190 6-ig töltötte be. Jesivát (tanház) alapított és működtetett. 1909-ben Fusch Benjámint bízzák meg a rabbi teendők ellátásával, aki ezt 1918-ig végezte. Akkor Nagyváradra ment, ahol édesapja rabbiként működött. 1919-től a közösség főrabbija Krausz Mór lett, aki nyelvészettel, néprajzzal, régészettel s a Talmud orvosi kérdéseivel is foglalkozott. Eutanáziáról írt tanulmánya korában előremutató volt s nagy visszhangot váltott ki. Az 1911-ben alakult Talmud Tórában négy tanító 120 gyermeket tanított. A leányóvodában a tanítás nyelve a jiddis volt. A nagybányai zsidóság létszáma évről évre nőtt: 1969-ben 222-en, 1880-ban 399en, 1890-ben 701-en, 1900-ban 963-an, 1910-ben 1402-en, 1930-ban 2030-an éltek A zsinagóga belseje a városban. 1938-ban 600 zsidó családról tudunk, akik közül ötven család polgári jólétben élt ( 10 orvos, 15 ügyvéd, 15 tisztviselő stb.). Akkor már volt szárnyas mészárszék, vágóhíd, pászkasütöde, amely a környéket is ellátta. A Jad Charucim-nak - iparos egylet - száz tagja és saját zsinagógája volt. A cionista mozgalom az 1930-as évek elejéig működött, utána a hitközség nem támogatta,
