Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

IV. A szatmári zsidóság - 4. Nagybánya

mert elnöke egy szatmári haszid (vallásos irányzat) volt. 1936-1940 között azonban a cionista Jakov Hirsch lett az elnök. A jesivában átlagosan harminc bóher (fiatal diák a tanházban) tanult jelentős támogatással, mivel a közösségnek jelentős haszid rítusú tagja volt. Jelentős szerepet töltött be a zsidóság a gazdasági életben. A Weiser Artúr, Weiser Oszkár (Kassáról jöttek) által alapított Phönix gyár kénsav, műtrágya, ecet előállításával foglalkozott. 1930-ra kifejlesztették a királyi Románia legnagyobb színesfémkohászati központját. Weiss Sámuel tizenkét hold területen festék-, grafit-, vegyszergyárát alapított. A második bécsi döntést követően, 1940. szeptember 7-én tértek vissza a magyar hatóságok. Államosították a Phönix üzemet. Weiss Sámuel szakmailag továbbra is irányította gyárát, melynek élén Berentei százados, katonai parancsnok állt, aki arra törekedett, hogy a zsidó alkalmazottakat eltávolítsa. 1941-ben Nagybányán 3623 zsidó élt, az összlakosság 16,9 százaléka. Miután Észak-Erdély visszatért Magyarországhoz, a megnövekedett határok miatt létrehozták a IX. magyar katonai főparancsnokságot, melynek sorozóbizottsága Kolozsvárott működött, s fennhatósága alatt volt a X. zászlóalj, amely 1942-1944 között Nagybányáról és körzetéből sorozta be a munkaszolgálatosokat. Megalapításától 1943 tavaszáig vad zsidóellenesség uralkodott a sorozóközpontban, melynek parancsnoka Telek alezredes volt. A sorozóközpont élére 1943. május l-jén Reviczky Imre ( 1896— 1957) került. Nevét Nyíregyházán az egykori Hadkiegészítő Parancsnokság épületén emléktábla őrzi. Ettől kezdve a Nagybányán lévő munkaszolgálatosok biztonságban érezhették magukat. Megtiltotta a fenyítő eszközök használatát, beszüntette a büntetőszázadokba sorolást, lehetőség szerint igyekezett a munkaszolgálatosok gondjain enyhíteni, személyes és családi gondjaikat megoldani. Szoros ismeretségbe került Krausz Mór főrabbival. Amikor Erdélyben megkezdték a gettó felállítását, Reviczky több ezer behívót küldött ki a már gettóba internált zsidó férfiaknak. Ezáltal hozzávetőleg háromezer 40-50 év közötti férfit és 16-19 éves fiatalt sikerült megmentenie. Segítőtársa volt Gombay törzsőrmester, Balkó őrmester s néhány irodai dolgozó. Gönczi József nagybányai konzervgyáros, a Nyugat-Magyarországon állomásozó zsidó munkaszázad parancsnoka is rendes volt. Embereit nem vitte Németországba, a parancsot addig késleltette, amíg a szovjet csaReviczky Imre patok felszabadították őket.