Halmos Sándor: Szatmár vármegye zsidósága - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai III. Tanulmányok 16. (Nyíregyháza, 2008)

IV. A szatmári zsidóság - 3. Mátészalka

a halálvonat indulása után került elő. A földbirtokos Szálkai István még a háború előtt kitért, s 500 holdat a református egyháznak adományozott. Feleségével együtt Ausch­witzban végezte. 1944. május 19-én a „templomosok" indultak, 3299-en. Május 22-én a kárpátalja­iak első csoportja 3290-en. Május 29-én a mátészalkaiak és környékiek 3299-en. Má­jus 31-én a fehérgyarmati járásbeliek 3299-en. Június 5-én a még ott maradtak 3100­an. Összesen 16 287 személy. A gettó teljes létszámát Auschwitzba szállították. Má­tészalkára kb. 150 zsidó tért vissza. A közös iskola épületébe és udvarára gyűjtött holmikat felértékelték s a népet en­gedték válogatni. Kifelé menet a kézben tartott áruért fizettek. „Szarért-borsért" kelt el a zsidó vagyon. A nép nótába is foglalta: „Ha a gettó nem lett vóna, / Ingem, ga­tyám se lett vóna. " A visszatértek a zsinagógában emléktáblát állítottak, melyen 1542 név van egy­más alatt, a latin ábécé rendjében. Alatta felirat „és még 16 000 névtelen szülő, test­vér, gyermek... " A húsz márványmezőbe vésett névtömeg felett szimbolikus mózesi kőtábla „VI. Ne ölj!" felirattal. Ettől balra ötsoros héber szöveg. „Az 1944. évben deportált és munkaszolgálatban elpusztult mártírjaink emlékére. " 52 Külön van a Nyírcsaholyból deportáltak és elpusztítottak emléktáblája 93 névvel. A művelődést segítette Mátészalkán Jakab Ezékiel nyomdász (1936-tól, előtte Nyíradonyban élt), Weisz Ferenc fényképész, akinek önálló műterme volt, Grünbaum Frigyes kerületi főrabbi (mátészalkai születésű - 1922-től édesapja mellett, majd 1927-től főrabbi), választott községi képviselő, megyebizottsági tag, izraelita iskola­széki elnök. 1922-től állt az izraelita iskola élén Weisz Miksa ig. tanító és felesége, Weisz Frida, 1908-tól Rosenstein Béla tanító. A zsidóság létszáma 1945 után folyamatosan csökkent. 1945. július 7-én fejező­dött be az az összeírás, melyet a járási főszolgabíró rendeletére hajtottak végre Máté­szalkán, s minden 16 év fölötti és 60 év alatti lakosra vonatkozott. A pártállás megál­lapítása érdekében végzett számbavétel során a Mátészalkára Brassóból, Temesvár­ról, Beregszászból, Nyárádszeredából, Szatmárból, Nagybányáról, Nagykárolyból s Máramarosszigetről újólag menekültekkel együtt a község 57 utcájában, terén és 11 tanyáján 4147 embert írtak össze. Az összeírás rátekintési ad a mátészalkai közösség­re. Az elhurcolt zsidók közül akkor még páran érkeztek csak vissza. A későbbiekből tudjuk, hogy csupán 100-150-en élték túl a borzalmakat. Munkaszolgálatról visszatértek. Te vagy a tanú! Ukrajnától Auschwitzig című könyv alapján (Szerk.: Pór Dezső és Zsadányi Oszkár. Kossuth, Bp., 1947. 207-442. o.) Blau Béla nyomdász, Blau Jenő órás, Blau Mátyás géplakatos, Blau Mátyás vaskereskedő, Fixier Herman kereskedő, Földes László gépkereskedő, Friedman Gyula kereskedő, Friedman László kereskedő, Glück Béla pékmester, Honig Imre terménykereskedő, Kaufman Ábrahám borkereskedő, Kesztelbaum kereskedő, Klein La­jos vaskereskedő, Kohn Jenő cipőkereskedő, Lőrincz Béla kereskedő, Lőwy Andor szabómester, Rothfeld Miklós üvegkereskedő, Schreiber Lajos gyógyszerész, Schwartz Zoltán kereskedő, Sipos András kereskedő, Székács Andor gazdálkodó, dr. Ustor Endre ügyvéd, Zoltán József árufuvarozó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom